Mindenki jól jár az év végi szabadságokkal

Elterjedt, ám téves megközelítés, hogy a munkavállalóknak kell kivenniük év végéig a még megmaradt szabadságot, mivel annak kiadásáért a munkáltató felelős.

Ha a dolgozók hosszú időn keresztül görgetik maguk előtt a fel nem használt szabadnapokat, akkor a munkáltatót vonják felelősségre.

Szintén tévedés, hogy a megmaradt szabadnapokat idővel pénzbeli juttatással ellensúlyozza a foglalkoztató, ez az eset csak a munkaviszony megszűnésekor fordulhat elő, de nem jellemző – mondta el – mondta el a Magyar Nemzetnek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (Mgyosz) alelnöke.

Rolek Ferenc szólt arról is, hogy ágazatonként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások. Az ipar területein már jó előre tisztában van vele a munkavállaló, hogy decemberben az adventi, karácsonyi időszaktól leáll a termelés, így a dolgozók – ha nem érkezik rendkívüli megrendelés – pihenéssel töltik az év végét. A közigazgatásban, a közszféra bizonyos területein pedig már hagyomány a karácsony és újév közötti szünet, de egyre jellemzőbb a szolgáltatásokban is. Ennek oka részben a visszaeső kereslet, részben a munkáltatókra háruló nyomás, beleértve a szabadságok kiadását vagy a munkaerőhiányt.

Rolek Ferenc szerint ráadásul a munkáltatók hozzáállása a munkavállalók igényeivel is találkozik, mivel

sokan az év utolsó hónapjára tartogatják éves szabadnapjaik nagy részét.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatásokban, leginkább a közösségi közlekedés területén rendkívül nehézzé teszi a munkaszervezést a szakemberhiány. A szállításban ez az ünnepekhez köthető, jelentősen megugró utasforgalom az utasok számára nem látható, ám adott esetben bevételkiesést okozó létszámgondokat okozhat.

Buzásné Putz Erzsébet jelezte:

amennyiben a dolgozó úgy látja, jogellenesen hiúsul meg a szabadsága, akár jogi úton is érvényt szerezhet igazának.

Decemberben a kereskedelemre hárul a legnagyobb kihívás. Az áruházak több száz szezonális munkás bevonására készülnek a következő hetekben. A három éve jellemző súlyos munkaerőhiány mellett a hosszabb ünnepi időszak és a növekvő lakossági fogyasztás is többletterhet ró az alkalmazottakra.

A tapasztalatok arról árulkodnak,

a szabadságolással kapcsolatban meglehetősen rugalmasak a munkaadók és a munkavállalók, a legtöbb konfliktus pedig nem az év végén, hanem a nyári hónapokban fordul elő

- olvasható a Magyar Nemzet cikkében.