Így vált a gazdaság zászlóshajójává a kiskereskedelem

Visszatért a régi kerékvágásba a hazai kiskereskedelem, amely erőteljes bővüléssel már tavaly ledolgozta a Covid-válság okozta visszaesést, a masszív béremelések és a jövedelempótló intézkedések révén pedig az idei robusztus növekedéssel a GDP-nek is erős támasza lehet a belső fogyasztás. 

Nagy pofont adott a hazai boltosoknak a koronavírus-járvány hazai begyűrűzése, a 2020. áprilisi mélyponttal azonban az előzetes várakozásokhoz képest is megdöbbentő volt szembesülni: 81 havi növekedést tört meg az ágazat akkori, 10,2 százalékos mérséklődésével. Érdemes felidézni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint a – naptárhatással kiigazított, az előző év azonos időszakához viszonyított – volumenváltozásból 17 százalékpontot magyarázott a pandémia által előidézett veszélyhelyzet - írja a Világgazdaság. 

A nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal volt alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Ugyanakkor az élelmiszerboltok forgalmán csak kismértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

Elkerülhetetlen volt, hogy gödörbe kerüljenek a boltok, hiszen ekkor az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások. A KSH-adatok gyűjtésének kezdete, 2000 januárja óta nem tapasztalt mértékű visszaesés azonban átmenetinek bizonyult, a folytatásban fokozatos javulás volt várható. Egyúttal azonban a veszélyhelyzeti intézkedések logikus következményeként történelmi rekordot produkált az internetes és csomagküldő kereskedelem. Ez volt az alaphelyzet, és bár a nehezített pályán is keményen küzdöttek a boltosok, a szektor forgalma végül az év egészét tekintve 0,2 százalékkal mérséklődött. Ehhez képest – bár sokan gyengébb visszapattanást vártak – erős hajrával végül 3,5 százalékkal nőtt tavaly a kiskereskedelem. 

Ezzel az ágazat az elmúlt évben ledolgozta a korábbi visszaesést, az pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) álláspontja szerint a kormány intézkedéseinek is köszönhető, hogy felül tudta múlni a válság előtti volumenét. A szektor nem csak az év végén mutatott a járványhelyzet előtti időszakot idéző teljesítményt. A tavaly április még az egy évvel korábbi mélyponthoz képest, a kirívóan alacsony bázis miatt hozott két számjegyű bővülést. Ám a tavasz végi, nyári hónapoktól kezdve már a koronavírus megjelenését megelőző évekre jellemző, 5-6 százalékos mértékben nőtt az ágazat forgalma. Az utolsó negyedév pedig hagyományosan főszezonnak számít a kiskereskedelemben, az őszi kuponnapok, a Black Friday-akciók indítják be az adventi időszakban kiteljesedő élénkülést – mindez sokat nyomott a latban az erős év végi hajrában.

Az első részeredmények alapján pedig az idén az előzetes várakozásokhoz képest is felülteljesítő lehet a kiskereskedelem, hiszen a januári 4,1 százalékos bővülést februárban 9,8-es ugrás követte. 

Az utolsó téli hónapban az élelmiszer-kategória 3,4 százalékkal bővült, a non-food 14,6, míg az üzemanyag-kiskereskedelem 19 százalékkal lódult meg a bázisidőszakhoz képest. Fontos azonban megjegyezni a legutóbbi KSH-adatok kapcsán, hogy a hatósági benzinárak mellett ekkorra már bevezették az élelmiszerárstopot, megérkeztek a háztartásokba a jövedelempótló intézkedéseknek köszönhető pluszpénzek, így az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj is. Emellett február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szomszédunkban azóta is dúló háború tehát a hónap utolsó napjaiban már jelentkezhetett az értékesítési adatokban. Igaz, a kereskedőknek mindez első körben csak egyes beszerzési csatornák újragondolását vonta maga után, a fogyasztói magatartást tekintve a Covid-válság 2020. márciusi hazai begyűrűzésekor látott pánikvásárlásoknak nem igazán lehettünk tanúi. 

A csaknem 10 százalékos bővülés mögött az ITM szerint az áll, hogy 

több pénzből gazdálkodhattak, így többet is vásároltak a magyar családok.

A már említett jövedelempótló intézkedések mellett februárban kapták kézhez először az ötödével magasabb minimálbérnek és az ágazati béremeléseknek köszönhetően nagyobb fizetéseiket, de a visszaépített 13. havi nyugdíj és a családi adó-visszatérítés mellett ebbe a sorba illeszthető a fiatalok szja-mentessége is. A mérleg serpenyőjében azonban ott van az is, hogy az ukrajnai háború és annak gazdasági következményei, illetve az infláció alakulása nagyban befolyásolhatják a háztartások költekezési hajlandóságát.

Bár az élelmiszerárstop fogyasztásra gyakorolt hatása egyelőre elhanyagolhatónak tűnik, az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása már februárban jelentkezett: a nem élelmiszertermékek értékesítése masszívan bővült. Az üzemanyag-kereskedelem is számottevően emelkedett az alacsony bázis miatt, és mert a hatósági benzinár a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta. Az erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó jövedelempótló kifizetések a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. 

De a pontos számok nagyban függnek attól, hogy a fogyasztók milyen arányban költenek termékekre, szolgáltatásra vagy éppen megtakarításra. 

A nemélelmiszer-kategória majdnem 20 százalékos ugrása mindenesetre igazolja azokat a felméréseket, amelyek szerint a lakásfelújítások finanszírozása és a nyaralásra félrerakott pénzek mellett széles körben fordultak az emberek a tartós fogyasztási cikkek felé. És mivel a magas energiaárak mellett a Covid-válságnál is nagyobb nehézségeket okozhat az iparnak a következő hónapokban az orosz–ukrán háborúból fakadóan akadozó beszerzés, a GDP-növekedésnek is erős támasza lehet a háztartások fogyasztása, amelyből egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a kiskereskedelem.

Az online pénztárgépadatokból ráadásul az is kiolvasható a Pénzügyminisztérium számításai szerint, hogy nemcsak a kiskereskedelem van túl a válságon, hanem a vendéglátás is, sőt, az utóbbi nemcsak a 2020-as szintet szárnyalta túl, hanem a járvány előtti, 2019-es forgalomhoz képest is 35,7 százalékos pluszban van. Bár a márciusi kiskereskedelmi adatokat csak május 4-én közli a KSH, az eredményes húsvéti időszak már abban is visszaköszönhet, nem csak az áprilisi számokban. A piaci szereplők többsége ugyanis az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség tapasztalatai szerint kedvező ünnepi forgalomról számolt be. A szakmai szervezetek tájékoztatása alapján 

a folyó áron mért forgalom mellett volumenben is nőttek az eladások. 

A mennyiséget és a minőséget tekintve is jó választékkal készültek a kereskedők az ünnepre, nem csak az élelmiszerüzletek eladásai pörögtek fel, kedvező értékesítési adatokat produkált mások mellett a divatáru-, a könyv- és a játékkategória is.