Áder János: a magyar gazdáknak alkalmazkodni kell a környezet változásaihoz

A köztársasági elnök szerdán, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva című rendezvényen elmondott beszédében hangsúlyozta: az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon.

Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.

Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte:

a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein.

A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – vélekedett.

A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt – fejtette ki az államfő.

Nagy István agrárminiszter történelmi léptékűnek nevezte a kormány azon döntését, miszerint az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben.

Megjegyezte, hogy

az Agrárminisztérium csak az idén 950 milliárd forintnyi pályázati forrás elérését teszi lehetővé, amelyre a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki pályázhat.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra.

Bejelentette:

szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani.