GKI

2018.03.21. 06:17

Továbbra is 3,8 százalékos gazdasági növekedés várható

Az idén továbbra is 3,8 százalékos gazdasági növekedésre és a beruházások 9 százalékos bővülésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., inflációs prognózisát ugyanakkor a korábban előrejelzett 3 százalékról 2,7 százalékra, a fogyasztás várható bővülését 3,5 százalékról 4 százalékra, munkanélküliségi prognózisát pedig 4 százalékról 3,7 százalékra módosította.

A gazdaságkutató emlékeztet: 2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4 százalékkal bővült, ez lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. Idei 3,8 százalékos növekedési előrejelzésén nem változtatott a gazdaságkutató, úgy véli azonban, az ennél magasabb ütemnek valamivel nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A gyorsabb növekedés forrása egyrészt a mezőgazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményéből, másrészt a belföldi felhasználás dinamikusabb emelkedéséből fakadhat.

Az infláció esetében a GKI idei prognózisa 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent. Itt az elemzők szerint a kisebb és nagyobb ütemnek hasonló a valószínűsége. A kisebb ütem főleg a világpiaci energiaárak szerényebb emelkedésének, a magasabb a hazai béremelkedés költség- és keresleti oldalról megjelenő erősebb inflációs hatásának lenne a következménye.

Az ágazatok közül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban, a GKI várakozásai szerint 10 százalékkal, a tavalyi mintegy 30 százalék után. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5 százalékkal bővül.

A mezőgazdaság 2017. évi visszaesését az idén várhatóan növekedés követi. 2017-ben a mezőgazdaság GDP termelése 9 százalékkal, a bruttó kibocsátás volumene 5 százalékkal csökkent, idén átlagos időjárás esetén 5 százalék körüli agrár-GDP növekedés várható a gazdaságkutató szerint.

A szolgáltatási GDP 2017-ben 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb ütemben bővült, mértéke azonban szinte megegyezett a 2016. évivel és az idén várhatóval. 2018-ban növekedés ismét csak az üzleti szolgáltatásoknál várható, a közösségi szolgáltatásoknál a tavalyi 1,3 százalékos visszaesés után stagnálás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 4,9 százalékkal bővült, az idén 4,5 százalék körüli növekedés várható.

A külkereskedelemben a behozatal az idén is gyorsabban nőhet a kivitelnél, hasonlóan 2017-hez, amikor az export 7,1 százalékkal, az import 9,7 százalékkal emelkedett. 2018-ban 6 százalékos kiviteli, illetve 7,5 százalékos behozatali dinamika várható a GKI prognózisa szerint. A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1, majd 7 milliárdra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok az idén a tavalyi 0,4 százalékhoz hasonlóan, 0,5 százalékkal romlanak.

A foglalkoztatás bővülése a tavalyi 1,6 százalékról az idén 1 százalék körülire lassul, a növekedés egyik fő akadálya a munkaerőhiány. A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,2 százalék után 2018-ban 3,7 százalékra, esetleg az alá mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken.

A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9 százalék, az előirányzott 2,4 százaléknál lényegesen alacsonyabb lett, ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje csaknem 70 százalékkal meghaladta az előirányzottat, 2018 első két hónapjában pedig megközelítette az éves előirányzat 40 százalékát. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74 százalék volt. A GKI szerint idén 2,5 százalék körüli deficit és 72-73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság valószínű.

A GKI 2018-ban az alapkamat változatlanságára (0,9 százalék), és éves átlagban 312 forintos euróra számít.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 7 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 4,5 milliárd euróra csökkenhetett, 2018-ban pedig tovább, 3,5 milliárd euróra mérséklődik a GKI szerint. A külső finanszírozási képesség az EU-támogatások újraindulása következtében a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 7,7 milliárd euróra emelkedhetett, 2018-ban pedig várhatóan 8 milliárd euró lesz, ami egyaránt a GDP mintegy 6,2 százaléka. A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban némi lendületet kapott (1,9 milliárd euró), de tavaly az első három negyedévben csak 0,4 milliárd euró volt, és idén sem várható jelentős bővülés.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!