dilemma

2019.09.01. 17:43

Akár az ötleteket is ellophatják

A szerzői jog a kész szellemi terméket védi, ezért jobb ha nem beszélünk a terveinkről.

Rendszeres aggály a művészek köré­ben az „ötletlopás” lehetősége, és noha az elképzelés a törvény szerint nem védhető le, a művészeti produktumot több alkotói ágban a szerzői jog már a terv fázisában oltalmazza. Egy projekt bármilyen fórumon történő nyilvánosságra hozatala önmagában érvényesíthetővé teszi a szerzői jogot – írja a Magyar Nemzet.

Leggyakrabban a filmesek között fordulnak elő „ötletlopások” vagy az annak vélt esetek, de szinte valamennyi művészeti ágban hallani, hogy az alkotó találkozik a korábban valahol nyilvánosan ismertetett elképzelésével. Hogy védheti le munkáját a szerző, milyen formában fedezi a jog a gondolati fázisban lévő projektet?

Le kell szögezni, hogy az ötlet semmilyen formában nem oltalmazható, hiszen a szerzői jog a kész szellemi termékre terjed ki, de legtöbb esetben annak kidolgozott tervét is szellemi munkaként értékeli.

A film azért lehet a legveszélyeztetettebb ebből a szempontból, mert az egyik legdrágább műfajként a terv és a megvalósítás között több év vagy évtized is eltelhet. Jogvédőjük, a FilmJUS szerzői jogászai gyakorta találkoznak ötletgazdák panaszaival, akik megtévesztően hasonló formában látják viszont az általuk valahol már megfogalmazott vagy részben kidolgozott tervet.

A FilmJUS a tagjai számára a kimunkált, konkrét szereplőkkel, helyszínmegjelöléssel ellátott szinopszisok jogvédelmét kezeli, műfajtól függetlenül, legyen szó egész estés játékfilmről vagy akár dokumentarista munkáról. Az egyesületbe pedig azt az alkotót veszik fel, akinek bármelyik televíziócsatornán, akár rendezőként, producerként vagy szerkesztőként, jegyezték már filmes munkáját.

A forgatókönyv, filmterv, szinopszis esetében Bánhegyesi Béla jogász fontosnak tartja kiemelni, hogy előfordulhatnak kísértetiesen hasonlító filmtervek, amelyekben példának okáért a főszereplőt átnevezték, időben széttördelték az eseményt vagy akár két csavart beletettek az eredeti történetbe. Ezeknek az eseteknek a megkülönböztetett védelmére nem létezik jogi megoldás. Csak a precíz forgatókönyv-másolatot tudja oltalmazni a jog, ugyanis elméletben sok hasonló filmterv létezhet, még akkor is, ha az alkotó biztos abban, hogy a saját szellemi terméke került illetéktelen kézbe – véli a szakember.

Mint mondta, kevés eljárás indul azonban a szerzői jog terv fázisú védelmében, de évente több százan bejegyeztetik a FilmJUS-nál a tervüket, amely egyébként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) pályázatai esetén előfeltétele is a jelentkezésnek.

A képzőművészeti műfajok igen gazdag tárházában sem ismeretlen a tervek levédése, és noha itt is igaz az, hogy egyéni, eredeti alkotást óv a szerzői jog, nagyon sok esetben az iparművészeti, építészeti és városépítészeti munkák, a rajz- és festészeti produktumok és azok tervei is védelmet élveznek.

Már csak azért is lényeges szempont a tervszintű vizuális művészetek szerzői joga, mert több kortárs művész a konceptuális művészet hatása alatt dolgozik, amely tulajdonképpen a gondolati síkon megjelenő műalkotások közös megnevezése; ezeknek nem kell tárgyia­sulniuk, sok esetben nem is hozhatóak létre, ideiglenesen vagy végleg papíron maradnak.

A vizuális művészetek alkotói jogkezelésével a Hungart Egyesület foglalkozik, a szervezet elsősorban a nyilvánosságra hozott képző-, ipar- és fotóművészeti munkák legális felhasználását igyekszik biztosítani.

Győri Erzsébet szerzői jogász lapunk megkeresésre elmondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (korábbi nevén Szabadalmi Hivatal) tehet műbejelentést a készülő alkotásáról a művész, ám ez nem feltétlenül szükséges, hiszen a papírra vetett, időben dokumentálható terv is automatikusan védve van, de leginkább ha az valamely fórumon nyilvánosságra került, bizonyíthatóan szerzőhöz köthető, egyedi munka.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához bejelentett művekre és annak terveire az unión belül is érvényesül a jogvédelem, lévén a tagországok közös jogkezelői egymással kölcsönös képviseleti szerződésben állnak.

A hivatalnál számontartott találmány vagy konceptmunka úgynevezett újdonságkutatáson megy keresztül, ez az a procedúra, amikor a jogászok megvizsgálják, hogy tudomásuk van-e lényegében megegyező szellemi tervről az állományukban.

Az irodalmi és zeneművek jogkezelője, az Artisjus hatáskörébe tartozó művek esetében sincs szükség az adott mű levédetésére. A zenei alkotók a műveiket azért regisztrálják (jelentik be) az Artisjusnál, hogy miután azok nyilvánosan elhangzanak, a keletkező jogdíjakat ki tudják fizetni a szerzőknek.

Deme Zsófia szerzői jogász lapunk érdeklődésére hangsúlyozta, hogy a műalkotások tervére vonatkozó oltalom náluk nem jelenik meg. Azok az alapvető építőkockák, amelyekből a művek felépülnek, nincsenek elzárva senki elől – véli a jogász.

Az ötletükért aggódók tehát jobb, ha végigjárják a védelem útját, ha pedig nem áll ilyen a rendelkezésükre, akkor jobb, ha a kész mű megvalósulásáig nem beszélnek elképzelésükről.

Borítókép: illusztráció / Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!