célegyenes

2020.06.22. 09:12

Heten a legjobb magyar női kézilabdázók közül

Célegyenesbe fordult a kézisek kézise szavazás, a dobogós klasszisokról később hull le a lepel.

Roska Emese Boglárka

A legilletékesebbek, a magyar női kézilabda-válogatottat valaha irányító szövetségi kapitányok határoztak a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origó és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játékán minden idők tíz legjobb magyar női kézilabdázójáról. A tizenhárom tagú zsűri döntött, következzenek hát A kézisek kézise szavazás 4–10. helyezettjei!

10. Siti Beáta (24 pont)

Klubszinten mindent megnyert, és a válogatottal is érmek sorát szerezte. A legnagyobb sikereit a Dunaferrel érte el, mindhárom kupasorozatban csúcsra ért (Bajnokok Ligája, EHF-kupa, KEK), sőt az EHF-kupát az Ikasttal és a Cornexivel is elhódította. A pengés irányító már 21 évesen bemutatkozott a válogatottban, tagja volt az 1995-ben világbajnoki ezüstérmes csapatnak – azóta is beleborzongva idézi fel a magyarokat segítő elképesztő szurkolást. Európa-bajnok, továbbá olimpiai ezüst- és bronzérmes a nemzeti együttessel. A ­2006-os visszavonulása óta – több részletben – a felnőttválogatott másodedzője volt.

9. Horváth Klára (25 pont)

A Vasas 1982-ben Bajnokcsapatok Euró­pa-kupája-győztes csapatának egyik fontos alakja volt a balkezes Horváth Klára, akinek első férje Csík János, második házassága miatt viszont Kaspersné néven is ismert. A Vasassal kilenc bajnoki címet nyert, ám a tizediket már ellene, a Spartacusszal gyűjtötte be, amelyet tizenegyedik is követett. Már a TF-en tanult, amikor – visszaemlékezése szerint – fehér ruhában mentek köszönteni az NSZK-ban világbajnokságot nyerő csapatot. A vb-győzelem neki nem adatott meg, ám hazai pályán, a BEK-győzelem évében nyert ezüstöt, ráadásul az 1976-os montreali olimpiáról is bronzérmesként tért haza.

8. Elekné Rothermel Anna (30 pont)

A sportág egyik legjobb magyar kapusa, akit a vb-győzelem évében, 1965-ben a sportág legjobbjának választottak idehaza. A világ legjobbjának is tartották, kétszer szerepelt a világválogatottban. Már a vb-kijutáshoz is emlékezetes védésekkel járult hozzá, majd a tudására volt szükség ahhoz, hogy a válogatott révbe érjen Dortmundban. Tagja volt az 1971-ben bronzérmes alakulatnak is, pedig egy évvel korábban visszavonult a válogatottól. Klubszinten rá is szükség volt ahhoz, hogy a Ferencváros megtörje a Spartacus hazai egyeduralmát, visszavonulása után is a FTC munkatársa volt. Férje a legendás edző, Elek Gyula fia, az FTC-tréner Elek Gábor. Hosszú betegeskedés után 2005-ben hunyt el.

7. Farkas Ágnes (32 pont)

Az ellenállhatatlan balátlövő üstökösként robbant be a kézilabda világába, 21 évesen gólkirálynő volt az 1994-es, a válogatottnak negyedik helyet hozó Euró­pa-bajnokságon. Bár többször is sérülések hátráltatták – az atlantai olimpiáról le is maradt –, mindig csapata és a válogatott meghatározó alakja volt, Sydney-ben ezüstérmet szerzett, ugyancsak 2000-ben tagja volt az Euró­pa-bajnok válogatottnak, 2003-ban újabb második helyet tett az 1995-ös vb-ezüsthöz. Klubszinten BL- és KEK-második hely jutott neki. Mint mondja, fáj, hogy nem sikerült diadalmaskodni a ­2003-as vb-n, hiszen akkor már esélyesnek számított a válogatott, ám döntőt játszani mindig nagy élmény.

6. Pálinger Katalin (40 pont)

A kétezres évek nagy kapusalakja Pálinger Katalin, akinek nem hiányzik a BEK/BL-győzelem, anélkül is elégedetten gondol vissza a pályafutására. No és persze a vitrinbe is került érem, nem is kevés: kivette a részét a 2000-es év olimpiai ezüst, Eb-arany jelentette duplájából, dobogós volt vb-n és Eb-n is, a 2003-as zágrábi vb-döntőn lázasan védett – szenzációsan. A légióséletbe is belekóstolt, itthon pedig nyolcszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes a Dunaferrel, illetve a Győrrel. A ­2012-es visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, a Magyar Kézilabda-szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.

Kökény Beatrix az 1996-os atlantai olimpián
Fotó: Eric Feferberg / AFP

5. Radulovics Bojana (66 pont)

Szabadkán született a balkezes bombázó, ám ahogyan a szavazás kezdetén rögzítettük, nem maradhattak ki a nem hazánkban és nem magyar nemzetiségűként született, más ország színeiben bemutatkozó, ám nálunk is csillogó klasszisok, így természetesen a tornák gólkirálynőjének is helye van a top 10-ben. Hetven jugoszláv válogatott mérkőzés és hosszas egyeztetés után mutatkozott be a magyar együttesben. Sydney-ben nemcsak ezüstöt nyert, de az All star-csapatba is bekerült, gólkirálynő volt a 2004-es, nekünk bronzérmet hozó Eb-n, és az ezüstös horvátországi vb-vel járt a gólkirálynői cím és az álomcsapattagság is. Kétszer (2000, 2003) választották a világ legjobbjának, más magyar ezt nem mondhatja el magáról.

4. Kökény Beatrix (71 pont)

A kilencvenes évek állócsillaga a válogatott és a Ferencváros karmestere, Kökény Beatrix, aki stílusosan, a ­2000-es Európa-bajnokság aranyérmével köszönt el a nemzeti csapattól, ő emelte magasba az Eb-győzelemért járó tálat. A diadalt olimpiai ezüst- és bronzérem, vb-második és Eb-harmadik hely előzte meg, a legemlékezetesebb talán a mágikus budapesti világbajnokság és második hely. Már 17 évesen bemutatkozott az Építők felnőttcsapatában, még húszesztendős sem volt, amikor debütált a válogatottban, összesen nyolcszoros bajnok és hétszeres MK-győztes. A nagyszerű csapatembert háromszor választották meg az év magyar kézilabdázójának, sportvezetőként, pályafutása 2001-es lezárása óta, az FTC-ben dolgozik. Családjára a legbüszkébb, férje az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó Imre Géza, gyermekeik, Bence és Szofi is kézilabdáznak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!