Nehéz hónapok

Novák Miklós

Önmagában nincs különösebb jelentősége, hogy a Sopron Basket elvesztette a francia Bourges ellen a női kosárlabda európai Szuperkupáért játszott mérkőzést, hiszen a Szuperkupának nincs nagy rangja, ráadásul az idény eleji formával is magyarázható a fiaskó. A vereség mértéke azonban elgondolkodtató, az Euroliga magyar címvédője ugyanis huszonegy ponttal, 65-44-re maradt alul úgy, hogy a második félidőre teljesen összeomlott. A mérkőzés, illetve az egész évad előtt Török Zoltán ügyvezető ecsetelte a soproni gondokat. Nem tudták megszerezni az egyik tervezett kulcsemberüket, Courtney Vanderslootot, akinek a helyére nem is igazolnak mást. Természetesen anyagi megfontolásból, az energiaárak emelkedése a Sopron Basketra is egyre növekvő terhet ró.

Egyetlen csapat egyetlen meccséből persze hiba lenne messze ható következtetéseket levonni, de ha a magyar sport egyik kirakatklubja gondokkal küzd, akkor mire számíthat a többi? Íme, csupán néhány válságtünet a közelmúltból a teljesség igénye nélkül. Makón bezár a tanuszoda és a sportcsarnok, sőt a város NB III-as labdarúgócsapata visszalépett a bajnokságtól. Hasonló döntést hoztak Balassagyarmaton, és bezár a váci, a biharkeresztesi, a solymári, a bátai és a darnózseli sportcsarnok is. A nagyobb városokat sem kíméli a válság. December elsejétől márciusig Szolnokon a Tiszaligeti és a Véső úti Sportcsarnokra is lakat kerül, Wladár Sándor azért lobbizik, hogy mégse csökkentsék a Duna Aréna vízhőmérsékletét huszonhétről huszonöt fokra, mert az veszélyeztetné Milák Kristófék felkészülését. Az NB II-es labdarúgócsapatok ugyancsak a takarékosság jegyében nem kívánnak villanyfényes meccseket játszani, az első osztályú kosárlabdacsapatok azzal a kéréssel folyamodtak a szövetséghez, hogy kisebb befogadóképességű teremben is játszhassák bajnoki meccseiket. Van már tudomásunk olyan klubról, ahol a fizetések is csúsznak.

Egyre szaporodnak a válságtünetek a magyar sportban. Miközben óvodákat vonnak össze, eltörlik az őszi és tavaszi, valamint meghosszabbítják a téli szünetet, egyre kúszik felfelé az infláció, fölösleges lenne ezen meghökkenni. 

A sport fontos, de nem a legfontosabb része az életünknek. 

A magyar sport szereplői sokkal inkább ezekben a hetekben, hónapokban döbbenhetnek rá éveken át élvezett kivételezett helyzetükre. Egyelőre mérsékelt a zúgolódás, mindenki igyekszik alkalmazkodni a körülményekhez. A takarékosság a vezérelv. Fogadjuk el akkor is, ha olykor az eredményesség rovására megy. A soproni vereség innen nézve nem súlyos kudarc, hanem a józanság előre kalkulált következménye.