300 – Képregény és történelem egy filmben

A nevezetes szakasz egy maroknyi spártai harcos, akik utolsó csepp vérükig védik a thermopülai szorost a hatalmas perzsa hadsereg ellen.  Ez a csata fontos pontja volt a háborúnak, hisz míg feltartották a perzsákat, időt nyertek honfitársaiknak. Mire a perzsa had Athénba ért, már senkit nem találtak a poliszban, mivel a várost evakuálták. Mindezek után  tengeri csatában a görögök Themisztoklész vezetésével legyőzték az országukat fenyegető ellenséget.

A 300 a spártai király, Leonidász története, aki a vének tanácsa akaratának ellenére hadba indul, hogy feláldozza magát a szabadság oltárán. Hátrahagyja gyönyörű feleségét  és kisfiát, hogy majdan pajzsával a kezében vagy a pajzsán térjen vissza szülővárosába. Miután a sereg eléri a szorost, elkezdődik a véres küzdelem, amelynek a kimenetele nem kétséges, de a módja annál izgalmasabb. A harcosok elesnek és vele a szoros is, de az erkölcsi győzelem az övék.

Annak ellenére, hogy a 300 egy történelmi eseményt dolgoz fel, a filmhez az alapot nem csupán a valóság, hanem egy képregény szolgáltatta, amelyet Frank Miller alkotott. Az ő nevéhez fűződik a Sin City is, amelynek korszakalkotó képi világa nem csupán a képregényben, hanem a filmben is figyelemreméltó.

A film vizuális hatása lenyűgöző, valóságos képi orgiát láthatunk a vásznon. A csatát bemutató jelenetek átütő erővel közvetítik a mindenre elszánt harcosok véres küzdelmét. A normál tempójú, és a lassított, már-már kimerevítettnek látszó képek váltakozása olyan dinamikát ad az akciójeleneteknek, amely az üléséhez szögezi a nézőt. A 300 különleges árnyalatú képi, néha festményszerű beállításai, és hatásos zenéje pedig megteremtik azt a hangulatot, amely sokban hozzájárul ahhoz, hogy feledhetetlen élmény legyen a film, amelyet egyetlen mozirajongónak sem szabad kihagynia.

A történetben Leonidász alakja körül gyűrűznek az események, ő a fő mozgatórugója a cselekménynek. A király hazája és családja iránti elkötelezettségét és az általa vezetett spártai katonák eltökéltségét mutatja be a film. Az erkölcsi tartásukat mindvégig megőrző harcosok szellemét látjuk életre kelni, amelyet az utókor az emlékükre írt hexameterből is ismer: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”