Frissítették a balatoni nádtérképet

Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de csak a szárazföldi kiterjedésüknek köszönhetően; a minőségük ugyanakkor romlott – közölte az új balatoni nádtérképet elkészítő munkacsoport vezetője. 

Pomogyi Piroska hidrobiológus kifejtette: a Balaton növényzetének felmérését öt­évenként végzik el. Az új nádtérkép 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján készült el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó Viziterv Environ Kft. megbízásából. Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, az alapján adnak ki engedélyeket. Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről a Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd. 

A tó jogi partvonalán belül található nádas területe az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent. A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt. 

– Összességében így is nőtt a balatoni nádasok kiterjedése, mivel a tó jogi partvonalán kívüli parti részeken a Balaton vízszintjének emelése miatt a 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 hektárra emelkedett a nádas területe – summázta. A szakember hangsúlyozta: örömre nincs ok, mivel a tó vízminőség- és partvédelmében valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma. 

– Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának, az idegenhonos növények betelepülésének – magyarázta Pomogyi Piroska.