2016.10.12. 07:37
Földindulás
Ha jól értjük a Fővárosi Törvényszék napokban kihirdetett ítéletét, akkor az elmúlt években finoman szólva sem egyenlő terepviszonyok között adták az állami földeket bérbe boldog-boldogtalannak, a köd pedig, ami ráborult az egész pályáztatási rendszerre nem más – bármennyire fáj ezt így egzakt ítéletben olvasni – mint a korrupció.
A törvényszék ennél továbbment. Ahogy lapunk is megírta, kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál – alaptörvény-ellenesség miatt és mert a szabályok fittyet hánytak az ENSZ korrupció elleni egyezményére –, hogy visszamenőleg érvénytelenítsék a földbérletpályázatokat megalapozó rendeleteket. Lehetne ez újdonság, ha valaki nem figyelt a bábonymegyeri gazdákra, akiknek seperc alatt húzták ki a lábuk alól a megélhetést jelentő földet, vagy az egész eljárást elindító kishantosi mintagazdaságra, amit ugyancsak ezzel az átláthatalan földpályázati rendszerrel tettek tönkre, hiába volt Európában is megsüvegelt, évtizedes múlttal bíró biogazdaságuk. Mindezt azzal a jól hangzó jelszóval, hogy támogassák a családi gazdaságokat, s most mint kiderült: a bíróság szerint is törvényellenesen.
Ha a Fővárosi Törvényszéknek helyesek a meglátásai, akkor ítéletük mindenképpen történeti jelentőségű. Eddig a magyar igazságszolgáltatás ilyen horderejű, államilag levezényelt rablásról (s ha nem csal az emlékezetünk, ilyenből volt néhány, például a magán nyugdíj-megtakarításunkkal kezdve) nem mondott verdiktet. Viszont innentől fogva minden oligarcházás és új-földesurazás nem mellékesen valóságnak tekinthető azoknak is, akik eddig a „nem hall, nem lát, nem beszél” – elve mentén tátogták végig az elmúlt esztendőket.
A kormánypártokhoz köthető emberek közül egyetlen egy szava volt mindvégig hiteles: Ángyán Józsefé, aki folyamatosan erre, nincs rá jobb szó: gazságra figyelmeztetett, s próbált meg ellene tenni, hiába. Előbb vesztette el államtitkár, majd kormánypártjellegét, minthogy bármit érdemben meg tudott volna akadályozni. Most úgy összegzett: a bíróság ítélete után van arra remény, hogy az egész földmutyit visszacsinálják.
A sors tragédiája és súlyos figyelmeztetése egyben a döntéshozók felé is, hogy Bolye Ferenc, a kishantosi mintagazdaság megálmodója, Kishantos hőse – akit kiforgattak élete munkájából – nem élhette meg, hogy ebből a reményből visszakaphasson valamit; éppen aznap hunyt el, amikor a törvényszék ezt a jelentős döntést meghozta.
