kései fizetség

2018.03.06. 09:00

Somogyban kell a legtöbbet várni a számlák kifizetésére

Még mindig sokáig kell várniuk a vállalkozóknak arra, hogy kifizessék őket: tavaly romlott a határidőig kifizetett számlák aránya, az viszont kedvező, hogy a késve fizető vállalkozások rövidebb ideig tartó átlagos csúszással rendezték a tartozásaikat. Somogyban kell a legtöbbet várni a számlák kifizetésére.

K.G.

2017-ben 10,5 százalékkal mérséklődött az átlagos késedelem: 2016-ban átlag 17,6 napot, míg tavaly 15,8 napot kellett várni a késve fizetett tartozásokra. A lejárat után rendezett számlák között azonban nőtt a 60, és a 90 napon túli késéssel kifizetett számlák aránya. Az adatokat az üzletrész.hu közölte, Európa egyik vezető cégminősítő és digitális üzleti információszolgáltató vállalatára hivatkozva.

Az összesítésből kiderült, hogy az elmúlt öt év statisztikai adatai szerint az átlagos fizetési határidők 25 és 30 nap között ingadoztak. Különösen rosszul áll a helyzet a humán-egészségügyi, szociális ellátási ágazatban.

A kiskereskedelemben, valamint a mezőgazdaságban működő vállalkozások azonban újabban nagyobb hangsúlyt fektetnek a pontos fizetésre, és a számlák háromnegyedét rendezik határidőre. Az építőiparban, a bútorgyártásban és a szállításban, raktározásban érdekelt vállatoknál viszont jóval kisebb a pontosság, a számlák alig majdnem felét fizetik ki késve. A legrosszabb a helyzet számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásával foglalkozó cégeknél. Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében fizetnek a legfegyelmezettebben a vállalatok, a számláik több mint 70 százalékát fizetik ki időben. A lista szerint a legrosszabb helyzetben Somogy van, ahol a számlák 54,5 százalékát rendezik késve.

Sajnos nincs következménye annak, ha késik a vállalkozók kifizetése, foglalta össze véleményét Daxner Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Somogy megyei szervezetének elnöke. Hozzátette: gyakran a megrendelők szándékosan húzzák az időt. A vállalkozók pedig gyakran nem mernek felszólalni, mert attól félnek, hogy nem kapnak majd munkát. Daxner Gábor szerint másodrangú vállalkozóként kezelik az alvállalkozókat, akikkel 50-60 oldalas szerződéseket is aláíratnak, amely azt tartalmazza, hogy a megrendelőt semmilyen esetben sem érheti hátrány, és minden következményt az alvállalkozóra terhelnek. Ez erőfölénnyel visszaélés, minősítette Daxner Gábor, aki szerint ilyesmi leginkább az építőiparra jellemző, de bármilyen késztermék-gyártásban előfordulhat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában