export

2018.09.11. 20:00

Japánba is szállítanak somogyi juhot

Fontos a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hisz amíg a belföldi fejenkénti éves átlagfogyasztás 0,35 kiló, addig az unióban ez a mutató átlagosan 1,9 kiló. Nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, a somogyi gazdaságokban közel 24 ezer juhot tartanak.

Harsányi Miklós

Birkany’r‡s

– A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – mondta Nagy István agrárminiszter a juhtenyésztési fórumon, ahol a somogyi juhtenyésztőket Juhász Pál, a hetesi Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója képviselte. Új piacok és értékesítési csatornák révén tovább javítható a somogyi juhtenyésztők helyzete is, csakhogy ehhez folyamatosan szükség van a biztos, jó minőségű alapanyag-ellátásra: a Dunántúlon összességében nincs annyi juh, mint Hajdú-Bihar vagy Bács-Kiskun megyében. Ha ezen sikerül változtatni, akkor számottevően erősödhet az ágazat versenyképessége.

A hetesi vágóhídon feldolgozott állatok 60 százalékát exportálják: Svájc, Ausztria, Németország, Szlovénia és Szlovákián kívül Japánba is szállítanak, legutóbb, júliusban egy szerb céggel kötöttek szerződést. Továbbra is kelendőek a nagy súlyú, 17-20 kilós bárányok, míg Távol-Keletről leginkább 7-9 kilogrammos példányokat rendelnek. Juhász Pál szerint érdemes volna újragondolni a belföldi értékesítési stratégiát.

– Jelenleg nagyjából évente száz tonna bárányhúst adunk el a hazai piacon, főként áruházláncok rendelnek árut – mondta. – Összehasonlításként: a teljes bolti értékesítés alig több mint 200 tonna. Kampányokra, akciókra van szükség, minél szélesebb körben szükséges megismertetni a terméket.

A szaktárca tájékoztatása szerint a magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években. Ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak. Ez a nagyjából 900 ezres anyaállománnyal számolva nagyjából 7500 forint egyedenként. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők, ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. Juhász Pál egyetért azzal: a jövőben a versenyképesség erősítésére kell összpontosítani. A gazdasági folyamatok mellett nem szabad elfeledkezni a képzésről. Kiemelte: gyakorlatorientált közép- és felsőfokú oktatás hozhat eredményt, ahol a hallgatók napi gyakorlat közben szembesülnek az állattartás nehézségével, szépségével.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában