A génmódosítás veszélyeivel ismerkedtek a gazdák

A gazdák természetes törekvése, hogy jobbá tegyék a termelékenységüket, s nem árt tudniuk, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek, hangsúlyozta Gombos Sándor, megyei kamarai elnök. A Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara somogyi szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési tagozata tartott összevont ülést pénteken a Kaposvári Egyetemen. Az érdeklődők a hibridnemesítés és a génsebészet agrárkutatási aktualitásairól hallhattak előadásokat.

A növénytermesztésben a hibridnemesítés az 1950-es években hozott áttörést, amikor főként a kukorica esetében sikerült megsokszorozni a termésátlagokat, idézte fel Gombos Sándor. A hibridnemesítés módszere a legtöbb növény és állatfaj esetében már bizonyított. A NAK megyei elnökének véleménye az, hogy a génsebészet ipari méretű űzésével viszont sokan beleesnek abba a hibába, hogy valami olyant hoznak létre, ami természetellenes. Egy génmódosított növény mérget termel a kukoricabogár ellen, de nem tudni, megjelenhet-e másutt ez a méreganyag.

– A génmódosított élőlények terjedése a mezőgazdaságban veszélyeket rejthet magában – jelentette ki Gombos Sándor. – Azért lehetnek akár veszélyesek is, mert abnormális reakciókat válthatnak ki. Ezzel a rendezvénnyel igyekeztünk rávilágítani arra, hogy a hibridnemesítés pozitív hatása már sok évtizede megmutatkozik, ám a génmódosítás következményeit még felmérni sem tudjuk.

Továbblépni lehet a nemesítéssel

A kukoricában, cukorrépában, a napraforgóban kizárólagos, az őszi káposztarepcében szinte teljes a hibridnemesítés elterjedtsége Somogyban, derült ki Keszthelyi Sándor, egyetemi docens előadásából. Elmondható, hogy a jelenleg termesztett növényi szaporítóanyagok, magok szinte száz százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Keszthelyi Sándor szerint még mindig lehetne továbblépni, hiszen a kukoricában rejlő potenciál akár 28 tonna termést is lehetővé tenne hektáronként, azonban ezt az eredményt még csak közelítjük. Az új technológiákkal, növényvédelemmel, talajműveléssel, precíziós gazdálkodással növelhető a termésátlag, és a növekedés alapja, hogy a gazdák korszerű szaporítóanyagokat használnak.

Piacokat vesztenénk a génmódosítással

Korunkban az emberiség legnagyobb vívmányának tekintheti a hibridnemesítést és a génsebészetet egyaránt Keszthelyi Sándor szerint. A kormány és a magyar emberek többsége elhatárolódik a génsebészettől, amely a kutató szerint nem feltétlenül és minden vonatkozásában negatív. Ám léteznek nem feltárt hatásai, amelyeket vizsgálni kellene a GMO technológia biztonságos alkalmazásához. Enélkül ugyanis beláthatatlan biológiai következményei lehetnek, akár a génátvitellel az egyik a növénykultúráról a másikra. A beültetett transzgén viselkedése ugyanis megkérdőjelezhető. A magyar mezőgazdaság értéke a génmentesség, ha erről lemondanák, piacokat veszítenénk.