Inas nélkül nincs holnap mester

A szakemberek szerint szükség van a képzések megreformálására, amely az agrárium modernizációjához elengedhetetlen. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a digitális technológiák hatékony felhasználására is. – Az agrárszakképzés 40 éve megakadt és 10 éve azt nézegetjük, hogy mit csináljuk vele – mondta el Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Hozzátette: örömmel fogadta, hogy a kormány a szakképzés megreformálását célul tűzte ki.

– Azoknak a nagy vállalatoknak, amelyek sok embert foglalkoztatnak, elemi érdekük, hogy a duális képzés keretében szerződést kössenek a diákokkal, támogassák ösztöndíjjal tanulmányaikat, viszont elvárják cserébe, hogy öt évig náluk dolgozzanak – mondta Gombos Sándor. Megjegyezte: ez a forma azért jó a gyerekeknek, mert a képzésük nem ró a családra nagy anyagi terheket, az iskoláknak nem kell így gyakorlati képzőhelyről gondoskodniuk, a vállalatok pedig biztosítani tudják a szakképzett munkaerő utánpótlását.

– Duális képzés régen is volt, csak másként hívták, a tanulót inasnak, a foglalkoztatót mesternek. Mindkét fél érdeke, hogy ez jól működjön. Erre a legjobb példa az autóiparban van hazánkban – tette hozzá Gombos Sándor.

– Nem könnyű olyan agrár gyakorlati helyet találni, amely minden szempontnak megfelel – mondta el Princz Zoltán, a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium igazgatója. Hozzátette: 100-150 külső partnerrel tartják a kapcsolatot, ahol diákjaik gyakorlati képzésüket töltik.

– Fejleszteni kell az iskolák tangazdaságait, ahol megtanulják az alapokat a diákok, emellett fontos, hogy a partnerek lássák a lehetőséget a náluk gyakorlaton lévő gyermekekben, akik a szakképzett munkaerő utánpótlását jelentik számukra – jegyezte meg Princz Zoltán.

Kezdődik az Okos Gazda Program

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szerint az agrárium modernizációja nem valósulhat meg az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a szakmai felnőttoktatás átalakítása nélkül. Ezért Okos Gazda Programot indítanak, amely egyrészt a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek tananyagba való illesztését szolgálja, másrészt biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint a szakmai partnerek bevonását. A miniszterhelyettes szerint agrárinformatikus képzésre és a Digitális Agrárakadémia felállítására van szükség.