mérgező gondolatok

2020.11.20. 14:00

Kevés a munkás kéz, kellenek a vegyszerek

A következő uniós ciklustól az EU a növényvédő szerek és műtrágyák használatát a felére csökkentené, így igyekezne elérni a biodiverzitás helyreállítását 2030-ig. Az azonban jócskán ártana a magyar mezőgazdaság termelékenységének, ha a tervek szerint már jövőre megfeleznék a kemikáliákat.

Kovács Gábor

Erős tiltakozást váltott ki a tervezet, mert fűnyíró elven nem venné figyelembe, hogy korábban hol, mennyit használtak az egyes országokban az említett szerekből, hanem automatizmusként léptetné életbe a felezést. Ez ellen az Agrárkamara is felemelte a szavát.

– Egyetértek azzal, hogy az egészségre káros szereket le kell cserélni, de már nincs elég emberi munkaerő, amivel meg lehetne oldani a biológiai védekezést egy nagyüzemben, egy biokertészet pedig gyengébb minőséget termel – mondta Udvaros Zoltán látrányi gazdálkodó, aki a somogyi Agrárkamara alelnöke is egyben. Úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság hátrányba kerülne a tervezett csökkentéssel.

– A növényvédő szerek ára folyamatosan nő, mindig kivonnak a forgalomból egy hatóanyagot és egy másikkal helyettesítik, jóval drágábban, mintha egy lobbi működne – osztotta meg tapasztalatait Szabó Tibor, mezőcsokonyai gazdálkodó. – A repce sok vegyszert igényel, ezért mostanában kezdek átállni a kukoricára, annak egy gyomirtás elég.

Ha a növényvédő szerek ilyen jellegű használati korlátozása bekövetkezik, az veszélyeztetheti a mennyiségi és minőségi agrártermelésünket, figyelmeztetett Tóth István kaposvári növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja. – Amióta beléptünk az unióba, folyamatosan voltak korlátozások, például a szerves foszforsavak kerültek tiltólistára – tekintett vissza Tóth István. – Ezzel a rovarölő szerek skálája már egysíkúbbá vált, ennek az lett a következménye, hogy a kevésbé hatékony szereket többször kell használni egy területen, próbára téve a természet tűrőképességét.

Ha csökken a növényvédő szerek választéka, akkor a rovarok előbb-utóbb rezisztenssé válnak. Ha nincs elég mennyiségű gyom- és rovarirtó, csökken a terméshozam, akár 50–60 százalékkal is. Az ökológiai gazdálkodás, a bio módszerek kis területeken kedvező hatásúak, de nagy gazdaságban nem elég hatékonyak szerinte.

 

Bizonyosan nem lehet egy kalap alá venni a különböző országokat

– Nem lehet összehasonlítani az országokat, mert a más éghajlatú Angliában vagy Finnországban eltérő a mezőgazdaság, mint a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Tóth István. – Ha hazánkban csökkenne a növényvédelem, folyamatosan jelennének meg különféle idegen kártevők, mint az amerikai lepkekabóca. Az ellenálló növények nemesítése nem egyszerű dolog. A mai növényvédelem rendkívül komoly agrártechnológiával ötvöződik. Az élelmiszereken a vegyszermaradékot ma is mindenütt rendkívül komoly vizsgálatokkal ellenőrzi a hatóság, ez megteremtette a biztonságos termékeket. Ha azonban az EU-ban a tervek szerint visszaszorítanák a növényvédelmet, akkor az unión kívüli országokból áramlana be a csempészett rovarölő szer, vagy megjelennének a hamisítványok a piacokon, s félő, hogy nőne a növényvédő szerek ára is – mondta a szakmérnök.

Fotóillusztráció: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik