vegyszermentesen

2020.11.29. 11:30

Sok dolgos kézzel lesz bőtermő a talaj

Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, az Európai Unió az új ciklustól kezdődően felére csökkentené az alkalmazott vegyszerek és műtrágyák használatát 2030-ig. Az intézkedésre a magyar gazdák is felkapták a fejüket, ám vannak mezőgazdászok, akiket nem érint a változás.

Turbéki Bernadett

A jelenleg csaknem 180 lelket számláló Visnyeszéplak úgy vonult be a köztudatba, mint az önellátó gazdálkodás példás színtere. A kihalófélben lévő faluba többségében olyan családok települtek, akik a városi, nyüzsgő létet egy teljesen új életformára cserélték. A házak legtöbbjénél önellátó gazdálkodást folytatnak. Mindent megtermelnek, amire csak szükségük van a létfenntartáshoz. Leginkább vegyszerek nélkül teszik ezt.

– Ahhoz, hogy vegyszer nélkül termesszünk, sok dolgos kézre van szükség – mondta Füszfás Balázs, Visnyeszéplak polgármestere. – Az egy családnak elegendő mennyiség megtermelésekor könnyen kontrollálható a termőterület, akkor is, ha biogazdálkodást folytatunk. Azt azonban egyelőre nehéz elképzelni, hogy nagyüzemi termelésben ne használjanak vegyszereket. – Látványként szemet gyönyörködtető lehet egy pipacsokkal teli búzamező, de csak bosszúságot jelent a gazdának, mert azt jelenti, hogy nem történt gyomirtás – mondta a polgármester.

A somogyvámosi Krisna-völgy lakói biokertészetük területeit szintén nagy gonddal óvják. Jelenleg hatvan hektáron folytatnak vegyszermentes gazdálkodást. – Gyomirtó helyett kapálunk. Működik. És ha ekkora területnél így van, akkor nagyobbnál is működnie kell – mondta Antal Balázs, a Krisna-völgy kertésze. – A célt kell meghatározni, hogy kinek, mi a fontos: a hosszú távon kifizetődő tudatos termesztés, vagy kényelmesebb módszerrel, vagyis vegyszerezéssel az azonnali, kedvező eredmény elérése – mondta a kertész.

– Nyolc éve álltunk át a takarónövények és a komposzt használatára, és az úgynevezett minimum művelésre. Nem megyünk rá nehéz gépekkel sem a talajra. Ökrök segítségével műveljük a területeinket, hogy a talaj szerkezetét ezáltal is óvjuk. A módszerről elárulta, célszerű takarónövényeket és vetésforgót alkalmazni.

– A talaj egy élő organizmus – világított rá Horváth Péter, aki évekig dolgozott biokertészetben. – A talajban több a mikroorganizmus, mint idegsejt az emberi szervezetben. Ha a talajt ápolgatjuk, a növény is teremni fog! A növény egy csatorna a talaj és a termés között. Sokan ezt hajlamosak elfelejteni, és inkább a könnyebb módszerhez, a vegyszerekhez nyúlnak – tette hozzá.

Takarónövényzettel és a „no till”, vagyis a talaj bolygatása nélküli módszerrel ter­meszt növényt Berend Ferenc is. A mezőgazdász négy éve kezdett kísérletezni ezzel a módszerrel, két éve élesben csinálja. 2011 óta gazdálkodik a talaj forgatása nélkül. – Az elmúlt 50-70 év földművelési módszereivel „elszántottuk” a tápanyagot a földből – mondta a gazda. A biogazdálkodást csak úgy lehet egyelőre elképzelni, ha szántunk. Ennek a módszernek köszönhetően a gyomok nem érzik otthon magukat a talajban, de roncsolja a szerkezetét, minőségét, elpusztítja a benne élő hasznos élőlényeket, gombákat, baktériumokat és egyéb élő szervezeteket – mondta Berend Ferenc. – Minőségjavítás céljából érdemes bevetni takarónövényzetet, ám ennél az eljárásnál szükséges egy minimális vegyszerezés.

Somogyban különböző minőségű termőterületek találhatóak. Nem ritkán az is előfordul, hogy míg az út egyik oldalán jó a termőtalaj, a másik felén pedig, mintha „kihipózták” volna.

Vis maior esetén permetezhetnek

– A bioélelmiszer nem attól bio, hogy vegyszermentes. A biokertészetben is vannak esetek, amelyekben bizonyos vegyszerek engedélyezettek – mondta Horváth Péter. – Ilyen a vis maior, amikor olyan kórokozó támad, amelyik ellen másképpen nem lehet védekezni. De magát a biotechnológiát szigorú szabályok határozzák meg. Például a gépek, amelyekkel a feldolgozást végzik, nem vehetnek részt vegyszeres növényter­mesztésben.

Berend Ferenc szerint nem a vegyszerhasználattal van probléma, hanem azzal, miként történik. – Míg mi egy hektárra kiszórunk egy deci permetszert, addig a kiskertekben az egy pipettányi arányaiban már háromszoros dózist jelent. A szakszerűtlen vegyszerhasználat a káros.