tervek

2021.06.10. 14:03

Napokon belül a kormány elé kerül régiónk vidékfejlesztési terve

A végéhez közeledik a dél-dunántúli régió komplex vidékfejlesztési programjának kidolgozása. A MATE Kaposvári Campusának kutatói fél év alatt egy 178 oldalas javaslatot készítettek a tervekhez, és a munkájukat bemutatták Mikes Éva kormánybiztosnak a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpontban. Ezután kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a tervezetet.

Kovács Gábor

Hatalmas vidékfejlesztésre készül az ország a következő időszakban, és ebből a Dél-Dunántúl is szeretné kivenni a részét.

A régió felemelkedése és a versenyképesség növelése a cél. – Ha magunk elé képzeljük a térképet, akkor a zóna belseje a Balaton déli partja kivételével, Tolna nyugati és Baranya északi részével együtt tipikusan vidékfejlesztésre szoruló térség, ezért elkerülhetetlen, hogy a problémáival foglalkozzunk – mondta Mikes Éva, a dél-dunántúli gazdaságfejlesztési zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bőszénfán. – A gazdaságfejlesztésben a figyelem sokszor csak az iparosításra és a befektetésekre irányul, noha ez helytelen és méltánytalan.

Somogy elöregedő, kedvezőtlen demográfiai adottságú megye, ahol a kisvárosok is a funkciójukat keresik, ezért az a cél, hogy a népesség fogyása megálljon, és helyben tartsuk a munkaképes lakosságot.

– Ennek a célnak az eléréséhez nem csak nagyipari központokban gondolkodni, hanem vissza kell adni a régió erejét, hitét és lendületét – jelentette ki a kormánybiztos.

Megyénknek minden adottsága megvan a virágzó agrárfejlesztéshez, melynek Kaposvár lehet a központja van. A megyeszékhely gazdaságának van gépipari és járműipari lába is, de a jövőben lehetséges agráripari központtá válhat. Kaposvárt jelölték ki ugyanis a régió egyik növekedési centrumának, és nemcsak a város, hanem a kistérsége fejlesztési lehetőségeinek feltárására is felkérte a kormánybiztos a helyi tudományos élet szereplőit.

– A hálózatosodás és az integráció a települések között lehet az egyik eszköze a fejlődésnek, ilyen a rövid ellátási láncok kialakítása, az élelmiszerláncok erősítése, összekapcsolása – emelte ki Csonka Arnold egyetemi docens, aki összefogta a kutatást. – Ehhez alulról jövő kezdeményezés kell, de támogatás is igényel. A mezőgazdaságban a térségre jellemző komplex dombvidéki gazdálkodást látjuk a másik kitörési pontnak. Fontos a mezőgazdasági szaktanácsadó háttér kiépítése, amely az új, klímabarát és digitális technológiák elterjedését támogatja.

A most elkészült tanulmány csak a kiindulópontja lehet a nagyszabású fejlesztési programnak, melynek egyeztetésébe a kutatókon kívül bevonják a gazdasági élet szereplőit, az Agrárkamarát és a helyi ipari kamarákat is.

Egyedülálló természetforrások

A csütörtöki konferencián részt vett Biró Norbert, a Somogy Megyei Önkormányzat elnöke is. A térség egyedülálló adottságokkal rendelkezik, csak meg találni annak módszerét, hogyan éljünk vele, mondta a tanácskozáson Kovács Melinda, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese. A természeti erőforrások, ökológiai adottságok a régióban kimagaslók, ezek egy okos és fenntartható gazdálkodás alapjait adhatják, mutatott rá Csonka Arnold. Az ipari potenciálban is vannak kiaknázatlan lehetőségek, ezért az egyetem egy kutatásfejlesztési és innovációs csomagot javasolt, amely az ipari termelésben növelheti a hozzáadott értéket.

Százmilliárdok érkezhetnek

A Dél-Dunántúl fejlesztési irányait kijelölő stratégia a következő uniós ciklus időszakában meghatározza az érintett három megyében azt, hogy milyen területekre fordíthatók majd a rendelkezésre álló források. Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, még nem tudni, de az bizonyos, hogy több milliárd euró, forintban több százmilliárd érkezhet a térségbe.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában