Milliárdokból fejlődik közel száz dél-dunántúli település

Van hova fejlődni! Minden ízében egyedi feladatot kapott a Dél-Dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna (DDGFZ), s minden korábbinál érdekesebb lehetőségek sorát is kínálja a tény, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban kezdődik Paks II., a nemzet beruházása. Többek között ez is elhangzott kedden, Szekszárdon, a Vármegyeházán tartott a sajtótájékoztatón.

Lengyel János

20211005_Szekszárd_Sajtótájékoztató_ Fehérvári Tamás megyei közgyűlés elnöke , dr Mikulás Brigitta Közép Duna menti Tanács elnöke és dr Mikes Éva kormánybiztos tartottak sajtótájékoztatótt Szekszárdon a Vármegyeházán_Fotó:Mártonfai Dénes_Tolnai Népújság _MD_TN

A régiót érintő, tolnai megyeszékhelyen megtartott rendezvényen a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség fejlesztési programját mutatták be újságíróknak. Egy éve kezdődött az a munka, amely a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna keretében igyekszik egységbe rendezni a régió gyorsabb, innovatívabb fejlődéséhez szükséges feltételeket. Trendfordító lehet a felzárkózó-fejlődő gazdasági régiónk szempontjából, ha megvalósul a 2030-ig szóló fejlesztési stratégia. Ezt mondta Mikes Éva, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Azt is hozzátette: erre mindenképpen szükség van, hiszen Baranya, Somogy és Tolna sajnos számos mutatót tekintve csak az előtte haladók hátát látja. Ezért is fontos, hogy a zónán belüli három növekedési centrum, az iparfejlesztés színterei, Pécs-Mohács, Kaposvár-Zselic, Szekszárd-Paks térség egymást segítő, összehangolt fejlesztése a lehető leggyorsabban megkezdődjön. Több milliárd eurónyi fejlesztési forrás felhasználásáról van szó, amely különböző úton-módon, pályázatokkal és egyedi kormánydöntésekkel juthat el a fejlesztőkhöz. (Országosan ez több mint 50 milliárd eurónyi forrás.) Mikes Éva külön is megköszönte két egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának és a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE) a segítő közreműködését. A két szomszéd, megyei jogú városban már bemutatták sajtótájékoztatókon a zónafejlesztés programelemeit, most Szekszárdon a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség jövőjére vonatkozó elképzelések voltak a középpontban.

Mindezek előtt a házigazda, Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban mintegy 27,5 milliárd forintnyi TOP-os forrást terveztek felhasználni, ez a ciklus végére mintegy 40 milliárd forintnyira kúszott. Számos, falvakat, térséget elérhetővé tevő, megjobbító, megszépítő, hiánypótló beruházás készült belőle. Ezeknek az élhetőségi feltételeknek a javítására kívánják majd felhasználni a hamarosan induló TOP-2-nek elkeresztelt forrást, amelyből legalább 45 milliárdra számítanak.

Kiemelt fejlesztési térséggé vált a Közép-Duna mente

Elhangzott: a gazdaságfejlesztési zóna lehetőségeit és mozgásterét is meghatározza, hogy része ennek a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség programmal és fejlesztési tanáccsal. A három megyét, 11 járást, 99 települést magába foglaló Közép-Duna mente az ország legújabb kiemelt fejlesztési térsége Tokaj és a Balaton után. Mikulás Brigitta, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács (KDMFT) elnöke a fejlesztési célok között kiemelte, hogy mennyire fontos a térség versenyképességének megteremtése, erősítése. Ehhez átgondolt infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésekre, település- és intézményfejlesztésekre, innovációra és zöldítésre, valamint humán fejlesztésre is szükség van. Fontos megfelelően kezelni a Paks II. hatást. Itt mindenekelőtt a munkahelyek teremtése és védelme, a javuló életminőség biztosítása mellett a helyi igények kielégítése, egyedi termékek és szolgáltatások megjelenése, a fenntartható környezetgazdálkodás szolgálhatja a zóna felzárkóztató stratégiáját, amely a vidék- és iparfejlesztésre, valamint a turisztikára épül.

Fotó: Mártonfai D. (TN)