Sok kis cég feladta a kiskapuzás helyett

Vendl József, a tabi Coop Zrt. elnöke-igazgatója szerint a kereskedelmet is érintette az átalakulás. Számos új jogi előírás jelent meg, miközben főként az aprófalvakban működő, kisebb vállalkozások egyre nehezebben viselték a piaci megméretést.

– Egy olyan faluban, ahol főként nyugdíjasok élnek, nyilván jóval kisebb a vásárlóerő, mint egy városban – emelte ki. – Így vannak olyan cégek, amelyek eltűntek vagy beolvadtak egy nagyobb társaságba.

– Tizenöt évig voltam egyéni vállalkozó, sok változást átéltem a pályán – hangsúlyozta a barcsi Berkics Márton. – Csurgón egy pékséget béreltem, mintaboltot is üzemeltettünk, csakhogy egyre komolyabb gondot jelentett a szakemberhiány, miközben egyre több volt a feladat. Úgy tapasztaltam, egy idő után nem lehet kompenzálni az éjszakai munkát. Sok fiatalnak nehézséget okoz, hogy amikor mások ünnepelnek, akkor nekik műszakba kell menniük. Korábban tizenegyen dolgoztunk, legutóbb már csak nyolcan maradtunk. Belefáradtam az egészbe, így a vállalkozást az idén átadtam, amit egyik volt kollégám irányít. Elmegyek kamionozni, letettem a hivatásos jogosítványt, már csak a GKI-kártyára várok. Az egyik nagy fuvarozó cég felvett, s várhatóan a spanyol régiókba szállítok majd árut.

Orbán Tibor kiskorpádi vállalkozó a növénytermesztésen kívül két autóbusszal munkásjáratokat üzemeltet. Hangsúlyozta: az eltelt néhány év során számos szállításra szakosodott kisebb cég abbahagyta a munkát és a tulaj váltott, inkább elment sofőrnek egy nagyobb vállalathoz. A pandémia is érintette az ágazatot, amit a gyengébb, kevésbé tőkeerős vállalkozások nehezen viseltek el.

Az Opten tájékoztatása szerint Somogyban 2016-ban 11 126 társas vállalkozás volt, míg 2021-ben 10 787. Magyarországon jelenleg mintegy 540 ezer társas vállalkozás működik, ami a lakosság számához még soknak is mondható, de a mostani cégbázis már egy csökkenő trend eredménye. 2012–2013 környékén például 600 ezer körül volt hazánkban a működő cégek száma. A csökkenő trend alapvetően nem gazdasági okokra vezethető vissza, hanem a 2013–2014-ben bevezetett cégjogi szigorítások hozták meg szépen lassan az eredményüket.

– Ezek közé sorolhatóak a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőke kötelezettségének emelése, az adóregisztrációs eljárás, a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak adatainak szigorúbb nyilvántartása vagy éppen a kényszertörlési eljárás bevezetése is – derült ki a tájékoztatóból. – Ezek a jogi változások a cégvilág tisztítására és a jogi kiskapukkal történő visszaélések visszaszorítására szolgáltak.

Jövőre folytatódhat az építőipari cégek szárnyalása

Gulyás Árpád, a SKIK általános alelnöke hangsúlyozta: a korábbi jogszabályi szigorítások a gazdaság, illetve a tisztességesen működő vállalkozások érdekeit szolgálják. Természetes folyamat, hogy cégeket nem csak alapítanak, hanem számos megszűnik. Az élet minden területén, így a kereskedelemben is érzékelhető a trend, a verseny különösen az egyszemélyes, falusi boltokat sújtotta. Az alelnök nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy 2022-ben melyik gazdasági területeken várható jelentősebb cégalapítás Somogyban, ám jelenleg úgy tűnik, hogy a mezőgazdaságon kívül az építőiparban tovább folytatódhat az élénkülés. Azonban különösen az utóbbi esetében döntő, hogy az eszköz és munkaerő-háttér rendelkezésre álljon.

Fotóill.: Lang Róbert