Nem mellékes a melléktermék

2018-ban fogalmazódott meg, hogy a Kometa 99 Zrt. létrehoz Kaposváron 1,2 milliárd forintból egy melléktermék­üzemet, a beruházást tavaly adták át. – A vágóhídon keletkező hatezer tonna mellékterméket már nem kell átutaztatni az ország másik felébe, hanem húslisztet, szőrlisztet és ipari zsírt készítünk belőle – mondta el Hollósy Tibor, a Kometa ügyvezető igazgató helyettese a konferencián. – A húslisztet állateledel gyártó cégek használják fel, az ipari zsírokat pedig takarmányozásra és kozmetikai célokra értékesítik. – Szerettük volna a vállalat ökológiai lábnyomát csökkenteni, de gazdasági előnyünk is származik a feldolgozott melléktermék eladásából, éves szinten 600 millió forint bevételt prognosztizálunk – emelte ki Hollósy Tibor. 

Mivel a Privát-Hús Kft.-nél nincs vágóhíd, ezért a keletkezett melléktermékük is kevesebb. – Jelenleg ezeket elszállíttatjuk, de bízunk benne, hogy a jövőben a Kometa mellékterméküzemében feldolgozhatóak lesznek – mondta el Ponekker László tulajdonos. 

A Fino-Food Kft. is azon dolgozik, hogy minél több mellékterméket fel tudjon dolgozni. A trágyát visszaöntözik a földekre, szárítási technológiával pedig granulátum fog készülni belőle, amelyeket virágoskertekbe szánnak. – A sajtkészítés során sok savó keletkezik nálunk, amely sok értékes fehérjét és zsírokat tartalmaz, de itthon nincs piaca – mondta el Egyed Linda, a Fino-Food Kft. ügyvezetője. – Ausztriában például gyümölcsital készül belőle, és testépítő termékekbe is használják ezeket. 
 

Van hova fejlődni

Száznegyvenháromezer eurós uniós forrásból indult el a ProAgro projekt, amelynek célja az agrárinnovációs ökoszisztéma fejlesztése, bővítése. Gyarmati Tünde, az Innomine DIH Nonprofit Kft. projektvezetője elmondta: az iFood Élelmiszer Klaszterrel közösen szeptember végéig számos szakmai előadással, fejlesztési tervvel segítik a dél-dunántúli élelmiszeripari szereplőket. Borbély Csaba, a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézetének egyetemi docense előadásában elmondta: a feldolgozóknál keletkezik a legkevesebb hulladék, míg a háztartások a teljes hulladékmennyiség 30-40 százalékát termelik. – Az Egyesült Királyságban átlagosan 160 kilogrammnyi hulladék termelődik évente egy háztartásban, hazánkban hatvan kiló, azt látjuk, hogy minél gazdagabb egy ország, annál pazarlóbban bánik az élelmiszerrel – jegyezte meg Borbély Csaba.