Lélegeztetőgépre kerültek a halak Somogyban

A kétnyaras pontyok mintegy 20 százaléka pusztult el eddig a balatonföldvári nevelőtóban. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, most azon dolgoznak, hogy az életben maradt kopoltyúsokat lehalásszák, és olyan helyre szállítsák, ahol van elegendő víz a mederben. Ilyen tó azonban manapság nagyon ritka a megyében. 
A társaságnak 1000 hektáron mintegy 40 halastava van, de mindegyikből hiányzik a korábbi vízmennyiség legalább fele. – A balatonföldvári tavunk vízszintje annyira alacsony, hogy gyakorlatilag halászószintre csökkent – szemléltette a problémát Szári Zsolt. – A párolgás felgyorsult. Azt tudni kell, hogy minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban át tud melegedni, és intenzívebbé válik a párolgási folyamat, ami tovább tetézi a problémát – mondta a vezérigazgató. Szári Zsolt hozzátette, az irmapusztai gazdaságukban már a tavasz sem indult jól. Három tavat fel sem tudtak tölteni vízzel, ezért ott a mederben hal helyett gaz nevelkedik. 

Nagybajomnál sem jobb a helyzet. Szabó János, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, már a tavalyi év sem bővelkedett elegendő csapadékban, az idei azonban még rosszabb. – Április óta nem volt jelentős csapadék a tó körül – hangsúlyozta. – A jelenlegi méréseink szerint 120 centiméterrel csökkent a tó vízszintje. Egyszer, 2011-ben már éltünk meg hasonló helyzetet, amiből sikerült kilábalnunk. Jelenleg azon dolgozunk, hogy megvédjük a halállományt. Több mint két héttel ezelőtt nekiálltunk levegőztetőgépekkel felfrissíteni a vizet. Ezek az eszközök azonban üzemanyaggal működnek és több tízliternyit fogyasztanak. A jelenlegi árakon ez is jelentős kiadást jelent az egyesületnek – tette hozzá Szabó János. 

A kaposvári Gyertyános Horgászegyesület halneveldéiben is gépekkel pótolják a víz oxigénszintjét. Séta István, az egyesület titkára elmondta, ha nem működnének az eszközök, akkor nagy bajban lennének, mert komoly veszteség érné a tavakat ebben az aszályos időszakban. 

A Deseda és a Töröcskei tó vízszintje is csökkent az elmúlt hónapokban. Kovács Gábor, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület vezető halőre megkeresésünkre elmondta, szigorú vízgazdálkodást folytattak mindkét tónál, és a lehetséges legmagasabb vízszintet próbálták tartani mindenhol. Ennek ellenére az aszály nem kímélte a tavakat, körülbelül 20 centiméterrel csökkent a vízszint. 

A hetesi Pogányvölgyi-víztározó szintje 45 centiméterrel apadt májustól. Pavelka Béla tógondnok lapunknak elmondta, az enyhe tél miatt már tavasszal is 10 centiméterrel kevesebb víz volt a mederben, a száraz hónapok pedig csak rontottak a helyzeten. A tógondnok hozzátette, a hajnali hűvösebb, szeles időjárás, valamint a néhány héttel ezelőtti esőzés jót tett a víz minőségének. Az algásodás szinte teljesen megszűnt, a horgászok pedig bőven tudnak halat fogni. 
 

A kényszerhalászat a menekülőút 

A Tógazda Zrt. halastavait sem kíméli az aszályos időjárás. Szabó Attila halászmester megkeresésünkre elmondta, a kezelésükben lévő tavakból átlagosan a vízszint fele hiányzik. Homokszentgyörgyön a lehalászási szint alá csökkent a vízmennyiség, Somogyapá­tiban pedig 150 centiméterrel kevesebb van a mederben. Szabó Attila kiemelte, rákényszerültek arra, hogy idő előtt lehalásszák a tavakat, mert a kevés víz miatt félő, hogy elkezd pusztulni az állomány. – Sajnos a halak többségének még bőven nevelkedni kellene, hogy elérjék az ideális kétkilós súlyt – mondta a halászmester. – Gyakorlatilag fél nyarat voltak csak a tóban, és a súlyuk alig haladja meg az egy kilót, de nem tehetünk mást, muszáj eladnunk a kisebb méretűeket is, hogy ne legyen akkora a veszteségünk – tette hozzá Szabó Attila.