A hatóság és a gazdák is tapasztalták az aflatoxin megjelenését

Gazdálkodók jelezték lapunknak, hogy gondok vannak azzal a kevéske kukoricával is, amit betakarítottak az idén. Az aszály miatt egy olyan problémával is szembe kell nézniük, amely eddig szántóföldi körülmények között nem volt jellemző. Ez pedig az aflatoxin-szennyezés, amelyről a Nébih kérdésünkre megerősítette: vállalkozói jelzések, valamint a saját vizsgálataik szerint is nőtt a fertőzöttség a gabonákban.

– Ezt egy gombafertőzés okozza, mondta lapunknak Kovács Melinda akadémikus, a MATE Kaposvári Campus professzora. – Az aflatoxin a növények Aspergillus penészgombával való fertőzöttsége esetén jelenik meg a gabonában. Hazánkban eddig nem kedveztek az éghajlati körülmények annak, hogy az Aspergillus fajok elszaporodva toxint is termeljenek. Ez csak akkor következik be, ha a penészgomba áttér másodlagos anyagcserére, amelynek eredménye toxikus lehet.

A professzor szerint ez általában stressz hatására történik, amelyet vagy a rossz raktározás, vagy a gomba szempontjából kedvező időjárási körülmények is okozhatnak. – Most azzal szembesülünk, hogy már a szántóföldön megtörténik az aflatoxin-szennyeződés. Sok klímaváltozással kapcsolatos prognózis készült, amelyek azt mutatják, ha kettő–négy fokkal emelkedik az átlagos hőmérséklet, az aflatoxin okozta probléma a féltekén északabbra tolódik. Tehát, ha nem is nagyon erőteljes, de egy mérsékelt kockázatnövekedéssel számolni kell. Ezt igazolja a mostani helyzet is – foglalta össze a kaposvári campus professzora.

Hozzátette: a penészgomba elszaporodásához és a toxintermeléshez magas hőmérsékletre van szükség, vagyis az elmúlt időszakban tapasztalt tartós kánikula és aszály együtt kedvezett neki. Arról nem is beszélve, hogy ezek a körülmények a növények stressztűrő képességét csökkentették, így fogékonyabbá váltak a fertőzésre. Ha pedig a felsoroltakon kívül még egy rovar kártevő is garázdálkodott a gabonában, még könnyebben támadta meg a toxint is termelő penészgomba a növényt. Ez azért veszélyes, mert kérődzők esetében az elfogyasztott aflatoxin 1–6 százaléka bekerül a tejbe. A mérgező anyag pedig hosszútávon karcinogén lehet.

A Nébih a Somogyi Hírlap kérdésére kiemelte: a tej és tejtermékek esetében még nem látható a toxin jelenléte. – Az esetlegesen felmerülő nagyobb mértékű mikotoxin-szennyezettség megjelenésére és kezelésére az érintett szereplőkkel közösen – ahogy az a 2012-es időszakban is bebizonyosodott – felkészültünk. Ilyen fokozott kockázatú esetekben hatóságunk folyamatosan figyeli a helyzet alakulását, amennyiben szükséges, emelt mintaszámú célellenőrzést is elrendelünk – hangsúlyozták válaszukban.
 

Velünk vannak már egy évtizede 

A mikotoxinokról először a 2004-es paprikabotrány kapcsán hallhatott a közvélemény. Akkor Brazíliából került hazánkba aflatoxinos fűszerpaprika. 2012-ben volt az első év, amikor szembesültünk azzal, hogy a klímaváltozás miatt kedvező feltételek alakultak ki hazánkban is a toxinképződéshez. Voltak olyan tejszállítmányok, amelyeket vissza kellett fordítani a határon, mert aflatoxin M1-et tartalmaztak. Az aflatoxin a mikotoxinok közül bizonyítottan rákkeltő, májkárosító, gyengíti az immunrendszert, egy hosszabban tartó alacsonyabb toxinfelvétel májrák kialakulásához vezethet. Míg a szintén gabonában előforduló fuzárium gomba egyik toxinja az ösztrogéntermelést és ezzel a szaporodást zavarja meg.