74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztést hajt végre az E.ON 2026 nyaráig

Mintegy 74 milliárd forint értékű, több éves hálózatfejlesztési programot indított az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. A beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások - kiemelten a napelemek -  csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megye területén. A fejlesztéseknek köszönhetően a  villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőműlétesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást.

Csaknem 15 ezer különböző méretű beruházás valósul meg 2026-ig a Dunántúlon és Pest megyében.

A fejlesztés elősegíti, hogy újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a villamos hálózatra; az érintett területeken az ellátásbiztonság is javul.

A projekt keretében jelentős mértékű, összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.

A mintegy 74 milliárd forintos fejlesztés 50 százalékban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával.

A beruházások kiemelten támogatják a magyar klímatörvény végrehajtását is, mivel elősegítik a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy „az egész világ az elektrifikáció, valamint a megújuló és zöld energia alkalmazásának az irányába tart. A magyar kormány számára kiemelten fontos a zöldberuházások megvalósítása, a klímasemlegesség elérésével összhangban. Ahhoz pedig, hogy az áramhálózat alkalmas legyen a megújuló energiaforrások fogadására, a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Fontos megemlíteni, hogy a hazai napelemes kapacitás már most a duplája a Paksi Atomerőmű kapacitásának, túlszárnyalva az előirányzott mértéket. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét.”

A projekt várható összköltsége 74 milliárd forint, melyből mintegy 15 ezer különböző nagyságrendű beruházás valósul meg, várhatóan 2026 nyaráig. A fejlesztések költségének felét, 37 milliárd forintot az E.ON Hungária Csoport saját forrásból fedezi, másik fele pedig az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával.

„A háztartások és a vállalkozások minden korábbi várakozáshoz képest nagyobb mértékben szeretnék energiaszükségleteiket napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig elengedhetetlen a villamos hálózatok további fejlesztése. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse erre a kihívásra és lehetővé tegye, hogy minél több megújuló energiaforrást, köztük elsősorban napelemes rendszereket tudjon hálózatára csatlakoztatni. A jövő energiája a villamos energia. A hálózatokat üzemeltető cégek legfontosabb feladata,  hogy a megváltozó körülményekhez igazodva továbbra is biztonságos, az ügyfeleik igényeit szem előtt tartó fejlesztésekkel készüljenek fel erre a változásra és támogassák a hazai energia- és klímapolitikai célokat. Az RRF támogatásból megvalósuló beruházások ennek a munkának jelentős mérföldkövét jelentik” – mondta Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A beruházás keretében az E.ON Hungária Csoport egyebek között fejleszti nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatát, több alállomási transzformátort telepít, és növeli a meglévő hálózat és eszközök ellátásbiztonságát. A fejlesztések Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében valósulnak meg. A munka már elkezdődött, az E.ON a beruházássorozatokkal jelentős mértékű, összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre áramhálózatán 2026-ig.

Az Európai Unió által életre hívott és finanszírozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz elsődleges feladatai között szerepel, hogy fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tegye az európai gazdaságokat és felkészítse őket a digitális átállásra, valamint ösztönözze a klímavédelmi beruházásokat. Utóbbi célra fordítják az EU-ban a források csaknem 40 százalékát. Ezzel párhuzamosan Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének kiemelt célja a megújulóenergia-részarány növelése, amellyel párhuzamosan szükség van a villamosenergia-hálózat kapacitásainak bővítésére is. Az időjárásfüggő megújuló alapú villamosenergia-termelők ugyanis az eddigiektől eltérően decentralizáltan kapcsolódnak az elosztóhálózatokra, emiatt az átviteli- és az elosztóhálózat felkészítése és fejlesztése előfeltétele a megújuló termelők integrációjának. A közelmúltig az elosztóhálózat kiépítettsége lehetővé tette a naperőművek térnyerését, azonban az exponenciálisan növekvő megújulós igények további kiszolgálásához az elosztóhálózati kapacitások továbbfejlesztése is szükségessé vált.

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese rámutatott, hogy 2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás. Az európai országok között is kiugrónak tekinthető hazai naperőmű és újraiparosítási ambíció eredményeként az iparág ötéves időtávon a tavaly tervezett 300 milliárd forintos beruházási érték mintegy kétszeresével számol a nagyfeszültségű hálózatokon végrehajtandó beruházások kapcsán. Az E.ON hálózatfejlesztési projektje előremutató és bátor vállalkozás. A beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját, és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is – tette hozzá.

Az E.ON Hungária Csoport mindezek mellett a 2020 óta zajló, szlovák partnerekkel megvalósuló DanubeInGrid projekttel is segíti az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációját. A határon átnyúló intelligens hálózati projekt 2020-2028 között megvalósuló hazai beruházásainak összköltségvetése magyar oldalon 84 milliárd forint, amelyből 68 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli, valamint budapesti és Pest megyei hálózatain.

Háttér:
Amennyiben az elosztóhálózat bármelyik feszültségszintjén (nagyfeszültség, középfeszültség, kisfeszültség) lokálisan nincs megfelelő átviteli kapacitás a napközben jelentkező termelési csúcson a megtermelt villamos energia „elszállítására” a fogyasztási gócpontokra (például ipari üzemek számára),  illetve este a lakossági fogyasztás kielégítésére, akkor az érintett területen a jelenleg hatályos előírások szerint nem adható ki új naperőmű-csatlakozási engedély. Ezt a lehetséges kapacitásproblémát is hivatott orvosolni a nagyléptékű hálózatfejlesztés.

A problémás hálózati pontok és így a fejlesztésre szoruló hálózati elemek függenek attól, hogy milyen fogyasztói és naperőműves termelői igények merülnek fel a jövőben – ez pedig jelen pillanatban pontosan nem előrejelezhető. A fogyasztói és naperőművi igényektől függően a vállalat által üzemeltetett, több mint 88 ezer kilométeres áramhálózat szinte bármely elemén merülhet fel műszaki korlát és fejlesztési szükséglet. Az energiaátmenet kiszolgálása érdekében az infrastruktúra felkészítése is elengedhetetlen, ami – az előzetes becslések szerint – tízezres nagyságrendű hálózatfejlesztési beavatkozást tesz szükségessé.