Elfagy a pálinka és a lekváros kenyér, de még a méhek sem güriznek

Az idei március jóval hűvösebbnek ígérkezik, mint ahogyan azt megszokhattuk. Ezt mutatja az is, hogy egy héten át hajnali fagyok tépázták a vármegyei gyümölcsöseit. Természetesen ez nem múlt el nyomtalanul, több ültetvényen jelentős fagykár keletkezett. 

Noha a mögöttünk hagyott tél meglehetősen csapadékszegény volt és a föld már nagyon szomjazott, ami a tavasz első hónapjában ezután következett kicsit sem az, amit a somogyi gazdák szerettek volna. Egymást váltották a szélsőséges időszakok az időjárásban, ez pedig megviselte a növényeket. Március közepén elkezdődött a viharszezon, de előtte még aratott a hajnali fagy. – Nálunk nagyon határeset volt, ami nem fagyott el, ott a portokok üresek. Vagyis nincs a méheknek, mit gyűjteni, de a legnagyobb baj az, hogy nem is járnak, mondta Gara Miklós somogytúri és balatonboglári kajszitermelő. Megzavarta a fákat ez a nagyon szeszélyes tavaszi időjárás, ami nekünk jó lenne ebben az esetben úgy alakult, hogy az a baracknak nem jó, tette hozzá. A virágzás meglehetősen elhúzódó, van olyan fajta, amelyik még csak most bont virágot. De mivel nem járnak megfelelően a méhek, kétséges lesz a jó megtermékenyülés. 

Fagyos idők jártak

A méheknek ez az időjárás ugyanis nem ideális, tudtuk meg Mészáros Jánostól, a Zselici Méhészegyesület elnökétől. – A 15 fok feletti hőmérséklet lenne megfelelő, amikor normálisan tudnak repülni, de a hideg miatt most bent vannak a kaptárban, mondta. Majdnem minden nap esik az eső, ilyenkor nem tudnak repülni. Pedig már hordani kellene, ahhoz hogy fiasítani tudjanak, kell a növényi fehérje, ami a virágporban van meg, de nem tudnak kimenni érte, magyarázta a szakember. 
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy komoly pusztulások voltak részben a hőingadozások miatt. – Az, hogy januárban nagyon meleg volt, aztán hirtelen lehűlés jött -4-5 fokokkal, nem tett jót. Az akácot is figyeljük, hogy fagyott -e, még 3-4 hét kritikus ebből a szempontból. 

A fél ültetvény elfagyott Siófokon Szabó Zoltánék ültetvényén, pedig védekeztek, ahol tudtak. Ahol azonban nem, ott pusztított a fagy. – Több mint a fele nem lesz termő, de ebben nem csak a fagy játszott közre. Évek óta nagy az aszály, mert virágrügy is hiába van, laikusnak úgy tűnhet, hogy virágzik a fa, de sziromlevélben nincs termő és porzó és ez az aszályos nyaraktól van így. Amikor differenciálódnak a rügyek, nincs elég víz és ezáltal tápanyaghoz sem jut a növény, emiatt nem úgy fejlődnek a fák, ahogy kellene, magyarázta az okokat Szabó Zoltán. 

Ezen a területen is csak ritkán látni méheket az időjárás miatt, pedig a termelő még vadméhkaptárak kihelyezésével is segíti a beporzókat. Korábban készítettek ilyet, a 40*30 centiméteres dobozba nádat tettek, amelybe beköltözhetnek a vadméhek. Hazánkban többszáz féle él, amelyek ugyancsak beporzók, ahogy a házi méhek is, de nem illatanyagra repülnek és Szabó Zoltán szerint rájuk jobban lehet számítani.