2025.04.24. 12:17
Már júliustól jöhet a vásárlási tilalom, ezt tervezik a Balaton-parti városok
Megjelent a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, mely alaposan átrajzolhatja a balatoni ingatlanpiacot is. Több szakértőt is megkérdeztünk, akik segítenek eligazodni, mire számíthatnak az eladók és a vásárlók. A helyi önkormányzatok a tervek szerint már július elsejétől feltételeket szabhatnak.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem bevallása mostantól egyszerűbb lehet.
Fotó: Nagy Balázs
Korábban már írtuk arról, hogyan reagáltak a Balaton-parti települések polgármesterei a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvénytervezetre. Sokan nyitottak a lehetőségre, hogy saját hatáskörben dönthessenek arról, kik vásárolhatnak ingatlant a településükön. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy egyes számítások szerint akár négyszáz olyan település is lehet, amelyekre nagy a kereslet, felmentek az ingatlanárak, és a hirtelen vagy tovább bővülő lakosságszám olyan közműhálózat-bővítési igényt generál, amelyet az adott település nem tud finanszírozni. Meg kell tehát határozni egy olyan lakosságszámot, amely nem kevesebb a jelenleginél, de az adott település az előbb felsorolt okokból nem kívánja túllépni.
Fotó: Bujdos Tibor
„A piac biztosan lassulni fog”
– Ez a törvénytervezet elgondolkodtató, biztos, hogy a piacot lassítani fogja, sőt, nem kizárt, hogy még az irodák működését is megnehezíti – mondja Szabó Tibor, egy balatonlellei ingatlaniroda vezetője. Szerinte már most érezhető a hatása: – Valahogy mintha kevesebben jönnének most, s ha a kereslet csökken, akkor elkerülhetetlen, hogy az árak is csökkenjenek. Ha nincs, aki megvegye az ingatlant, akkor előbb-utóbb engedni kell az árból. Nem tartom kizártnak a 30 százalékos csökkenést sem.
Szabó Tibor szerint a vevők elmaradása már most hat a gondolkodásra:
Az ingatlan vagyoni értéke is csökkenhet, főleg azoknál, akik befektetési céllal vásároltak.
Nem az ingatlan értéke változik, hanem az eladhatósága
Nagy Albert egy fővárosi központú, országos ingatlanforgalmazással foglalkozó iroda vezetője, aki szintén foglalkozik balatoni ingatlanokkal. – Addig, amíg ennél konkrétabb információk nem állnak rendelkezésre, addig csak találgatni tudunk – mondja.
De ha egy település bevezet egyfajta létszámstopot, akkor már nem több millió embernek hirdetsz, csak kétszáznak vagy ezernek. Ez önmagában is jelentős árleszorító tényező lehet. Véleményem szerint inkább 10–15 százalékos korrekcióról beszélhetünk. Az érték nem változik, az eladhatóság igen.
Hozzáteszi, hogy ha egy vevő nem jön, akkor a tulajdonos kénytelen lesz engedni az árból, de ez nem az értékcsökkenése, hanem a piac reakciója.
Balogh László a Magyar Nemzetnek ugyanakkor azt mondta, a települések öt eszközből választhatnak. A legszigorúbbat, egyben a legkevésbé valószínűbbet, a tulajdonszerzés teljes tiltását a betelepülők számára csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, ahol az elmúlt tíz évben nem tiltották meg az építést. A másik ilyen eszköz a tulajdonjog vagy a lakcímlétesítés feltételekhez kötése. A település kivethet helyi adót is, ám a szakértő szerint ez ott életszerű, ahol eleve magasak az ingatlanárak, egy százmillió forintért gazdát cserélt ingatlan vételára 3-5 százalékának befizetésével a település pluszforráshoz jut, ebből jó esetben fejlesztheti az infrastruktúrát.
Mivel a döntést az Országgyűlés az önkormányzatok kezébe adja, ezért csak azokon a helyeken várható bármilyen korlátozás, ahol a betelepülők magas száma általános elégedetlenséget okoz a helyi lakosok körében – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Balogh László, megjegezve, hogy ez fordítva is igaz.
