2025.04.24. 17:25
Kiürült a kaptár, a tavaszi tél elvitte a fiatal méheket
Volt, ahol szinte teljesen kiürültek a kaptárak és olyan is, ahol drasztikusan csökkent a család mérete. Somogyban is jelentős volt a méhpusztulás az elmúlt időszakban, ami drámai helyzet elé állította a méhészeket.
A Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint az idei téli időszak rendkívüli méhpusztulást hozott, amely országos szinten jelentős károkat okozott a méhállományokban. Bár az arányok régiónként eltérőek, a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ország egyes részein teljes állományok pusztultak el. A probléma azonban nem csak magyar, hanem az egész északi féltekét érinti és a hátterében több ok húzódik meg.
Fotó: Török János / Forrás: AFP/Hemis
Nem múlt el a tél méhpusztulás nélkül
A Zselici Méhész Egyesület elnöke, Mészáros János szerint a helyzet idén valóban különösen rossz volt: – Tényleg sok még elpusztult. A tavalyi aszálytól kezdve az időjárás rapszodikus alakulásán át a különféle betegségekig sok minden közrejátszott ebben. Somogyban változó volt a helyzet, de olyan 40-50 százalékos pusztulásról lehet beszélni, mondta a szakember.
- A legdrámaibb pusztulás azonban a keleti országrészekben, például a Nyírségben és Hajdúságban következett be, ahol egyes méhészetek 100 százalékos veszteséget jelentettek. – Ilyen mértékű pusztulás korábban nem volt Magyarországon, tette hozzá Mészáros János.
A probléma több tényezőre vezethető vissza. A tavalyi aszályos nyár és az őszi virágporhiány miatt a méhek nem tudták megfelelően felkészíteni szervezetüket a télre. A virágpor ugyanis a méhek egyik fő tápanyaga, amely nélkül nem tudnak elegendő zsírsejtet felhalmozni a hideg hónapokra – ez gyengébb immunrendszert, és nagyobb fogékonyságot eredményez különböző betegségekre.
Fotó: Szendi Péter
Az idei tél és kora tavasz különösen megtépázta a méhállományokat. Januárban a viszonylag enyhe idő elindította a fiasítást – a méhcsalád szaporodását –, azonban február végén, március elején visszatért a hideg. – Ebben az időszakban -3, -5 fok is volt, amikor a generációváltás zajlott a méheknél. Az őszi, szeptemberben kikelt méhek már elöregedtek, elpusztultak, a fiasítást pedig nem volt, ami megvédje. Így a kaptárak februárban még tele voltak, márciusra pedig üresek lettek, magyarázta a Zselici Méhész Egyesület elnöke.
Hanzel Róbert kaposmérői méhész saját tapasztalatai alapján mintegy 30 százalékos veszteségről számolt be. – Sok minden közrejátszott ebben: a virágporhiány mellett komoly gondot okoz az ázsiai méhatka is, amely vírusos fertőzéseket terjeszt. A legyengült méhek nem bírják a fertőzést – sokszor az egész kaptár kiürül, vagy legfeljebb egy maréknyi méh marad tavaszra, mondta a többszörös díjnyertes méhész.
A súlyos veszteségek új kihívások elé állítják a méhészeket. Az állomány visszaállítása költséges és időigényes feladat, de nem lehetetlen. A kényszerhelyzet pedig egy a méhészek számára lényegében kedvező hatást eredményezett: megnövekedett kereslet miatt a méhcsaládok ára jelentősen emelkedett. – Aki abba akarta hagyni, az most jó áron el tudta adni a családjait azoknak, akiknél jelentős pusztulás volt. Kevesebb méh pedig kevesebb mézet jelent, nem számítunk kimagasló mennyiségre, de ez talán azt is jelentheti, hogy a mostani áraknál valamivel magasabban tudjuk majd értékesíteni a mézet, tette hozzá a kaposmérői méhész. A méz felvásárlási ára ugyanis jelenleg olyan alacsony, hogy az a felmerülő költségekre elegendő, de fejlesztésekre, vagy netán bővítésre aligha.
Drámai a méhészek helyzete
A KSH adatai szerint, idén márciusban 5.440 forint volt az akácméz ára átlagosan, ami persze sok, ha meg kell venni, de ha tudjuk, hogy a januárt és decembert leszámítva utoljára 2021 októberében kellett csak ennyit fizetni érte, akkor érzékelhetővé válik a jelentős árcsökkenés, miközben minden más élelmiszer drágult. Ennél is rosszabb azonban a helyzet, mivel a méz felvásárlási átlagára ezer forint alá esett, ami legfeljebb a költségek fedezésére elegendő, a méhész bére ebből már nem jön ki, tulajdonképpen ingyen dolgozik.
