Mi kerül egy kiló epren 4000 forintba? Szoboszlaival olcsóbb lenne a magyar gyümölcs is

Ha az ember elmegy boltba, vagy egy piacra igencsak borsos árakkal találkozhat, vagy legalábbis úgy tűnhet, hogy minden így a gyümölcs is nagyon drága. Persze ez is nézőpont kérdése, és mielőtt még azt mondanánk egy termékről, drága, azt is érdemes megnézni, mennyire költséges az előállítása, és az ára miből tevődik össze. 

• A kiskereskedők is csak kapkodják a fejüket, amikor zöldséget vagy gyümölcsöt igyekeznek beszerezni olyan áron, hogy az a vásárlók számára is elérhető legyen. – Több helyről rendelem az árut, mindig onnan, ahol olcsóbb, de prémium minőségű termékek vannak és mi még emellett őstermelőktől is vásárolunk szezongyümölcsöket, mondta kérdésünkre Ságiné Papp Nikoletta, kaposvári bolttulajdonos. A multik árai néhol olyan meglepően alacsonyak, amivel a beszállítóink nem tudnak versenyezni. Az őstermelőkről nem is beszélve, amikor már most tudjuk, nem lesz barack, nem is számíthatunk alacsony árakra – tette hozzá. 

Az is közrejátszik az árak alakulásában, hogy a kereskedő elmegy az áruért, kifizeti az üzemanyagot, az útdíjat és minimum 35 százalékos haszonkulcs alatt nem érdemes értékesítenie a friss terméket, mert azt is bele kell kalkulálnia, ha az nem fogy el és emiatt tönkremegy. 

Ha a termelők oldaláról nézzük az árak kérdését, logikus magyarázattal szolgálnak. – Az árak azért magasak, mert minden költség magas: az összes műtrágya, a növényvédőszerek is drágultak, mondta Szántó Gergely, csökölyi őstermelő. Hozzátette: a kiadásai ugyan nőttek, de az árak, noha néha soknak tűnhetnek, mégsem követik teljes mértékben az emelkedést. – Az árképzésnél figyelembe kell vennünk azt is, hogy a fontossági sorrendben a vásárlóknak a gyümölcs csak a harmadik az élelmiszer és a közüzemi számlák után. El lehet adni a drágább árut is, de csak mértékkel emelhetőek az árak, maximum pár száz forinttal.

Nem a gyümölcs a drága

Pedig a termelési költségek a gyümölcsök esetében igencsak magasak, főleg ha valaki több hektáros ültetvényen gazdálkodik. Szabó Zoltánék is így dolgoznak, azt mondta: nem a gyümölcs a drága, hanem a költségek magasak. – Eleve 27 százalékos áfa terheli, egy  1000 forintos kilónkénti ár esetében a gyümölcs 787 forint. 

A Covid-járvány óta ötszörösére nőttek az egyszerűsített foglalkoztatás terhei, egy alkalmi munkavállaló naponta 20 ezer forintba kerül, egy szakképzett munkavállaló éves szinten 6 millió forintba is kerülhet, sorolta a kiadásokat Szabó Zoltán. Emellé még szükség van eszközökre és növényvédőszerekre amelyek újabb 400 forinttal drágítják a gyümölcs árát, ha egy öthektáros ültetvényt nézünk, amelyen tíz tonna gyümölcsöt termelnek. De ekkor még nem keletkezett fagykár és nem kellett az ellen védekezni. 

Az idei évben viszont kellett, a töreki ültetvényen kétszer indították be a szélgépeket, amely 3500 liter gázolajat fogyasztott. – Rengeteg dologra kell költeni és máris ott vagyunk az ezer forint feletti kilónkénti árnál, mondta a termelő. Van olyan, amikor drága a gyümölcs, de ha várunk pár hetet az eper sem 4-5 ezer forintba kerül, hanem 1500-2 ezer forintos áron is hazavihetjük kilóját. 

A hazai gyümölcs drága, de az alumínium dobozos víz, amit Eva Mendes reklámoz meg nem? Miért nem reklámozza a magyar almát és barackot Szoboszlai Dominik? – tette fel a költői kérdést a töreki termelő. Úgy látja, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés egy kicsit „mostohagyerek" az agráriumban, amely inkább a szántóföldi növénytermesztésre és a nagyállat-tenyésztésre fókuszál. Szabó Zoltán szerint: a termelést kellene rugalmassá, kedvezőbbé tenni a gazdák számára, így az árak is alacsonyan tarthatóak maradnának. Ameddig azonban milliókba kerül a minősítés ahhoz, hogy egy multiba bejusson a somogyi termelő, nem várhatjuk azt sem, hogy olcsón adja a nehezen megtermelt portékáját.