Rettegnek Kutason, mert a szomszéd nem írtja a darazsakat

A szomszédos ingatlan egy melléképületében a kúpcserép alá, illetve a gerenda közelébe költöztek a darazsak. Az északi oldalon az ő udvarukon keresztül vezet a darazsak repülési útvonala, és amikor volt ideje, öt perc alatt 96-ot számlált össze belőlük. Az udvaron sem mernek tartózkodni, még a gyümölcsöt sem tudták összeszedni a télre a rovarok miatt. Hogy szeptemberben már rövidülnek a nappalok, a reggeli szellőztetéskor a nyitott ablakokon át több darázs is beszállt már a fényre Vizsralekék házába. A rokkantnyugdíjas férfi felhívta a katasztrófavédelmet, tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy a darázsirtás nem az ő feladatuk. Vizsralek Tibor nem foghat hozzá, mert nem az ő ingatlanán fészkelték be magukat a tetőszerkezetbe a darazsak, továbbá nem szakember, így nincs jogosultsága a rovarirtáshoz. 

A darazsak elfoglalta mellék­épületet valamikor állattartásra használták, és egy nyári konyha van benne, de a jelek szerint a szomszédban lakó özvegyasszonyt és a fiát nem zavarják a rovarok, mert nem hajlandók elrendelni az irtást és kifizetni a költségeit. A rokkantnyugdíjas férfi a jegyzőhöz fordult, aki küldött egy felszólító levelet a szomszédba, ezt meg is mutatta a panaszosnak, de a levélnek sem lett foganatja. 

Nem is egyszerű a darazsak okozta probléma, mert a jogszabály csak a méhtartásról rendelkezik, mondta a hasonló ügyekről Fülöp László igali jegyző. A panaszos kérhet birtokvédelmet, és ha bizonyította, hogy igaza van, akkor a birtokháborítót a jegyző kötelezheti, hogy záros határ­időn belül oldja meg a gondot, különben pénzbírsággal sújtható. A másik fél fordulhat ugyan a bírósághoz, de a pénzbírságot akkor is ki kell fizetnie.
 

Borítóképünk illusztráció!