Tízmillió forintot loptak el a kaposvári nyugdíjastól egy banki áloldalon

 A nyugdíjas az összegyűjtött pénzét ingatlanba szerette volna fektetni. Úgy döntött, a kinézett ház vételárát maga fizeti ki az eladónak. 
– Előtte való napon szerettem volna megbizonyosodni róla, hogy valóban rendelkezésre áll-e az összeg – mondta. – Online akartam belépni a bankom oldalára, ám a keresőprogram egy adathalász áloldalra irányított, amely megtévesztésig hasonlított a pénzintézetére – emlékezett vissza a nyugdíjas, aki éveken át megspórolt pénzét vesztette el. 

– Beírtam a felhasználónevet és a jelszót, majd kaptam egy sms-t a banktól, hogy egy mobilalkalmazás telepítését kezdeményeztem – folytatta. – Arra gondoltam, ez a tablet miatt van, ami a feleségemé, mert arról léptem be. Engedélyt adtam rá a banknak, ám nem tudtam, hogy ezzel csalóknak adtam át a bankszámlám feletti rendelkezési jogomat – mesélte Tóth Győző. 

Amikor az áloldalon beírta a felhasználónevet, valamint a jelszót, a leolvasott adatokkal a csalók léptek be ténylegesen a bankjába. A pénzintézet sms-ben megküldte a nyugdíjasnak az átutaláshoz szükséges kódot, amely az áloldalra beírás után szintén a csalóknál landolt. Tízmillió forintot loptak el így a nyugdíjastól, akit a bankja este kilenckor értesített, hogy úgy vélik, ellopták a pénzét. Másnap a rend­őrségen feljelentést tett. 

– A rendőrség nem sok jóval kecsegtetett, a bank pedig közölte, hogy a protokollt betartották – folytatta történetét a károsult, aki folyamatosan levelez a bankjával. A pénzintézet arra hivatkozik: nem tehet arról, hogy csalók kelepcéjébe került az ügyfelük. Tóth Győző most szeretné felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az ördög sosem alszik. Ügyében országos nyomozás zajlik, Somogyban három ilyen bejelentés érkezett az elmúlt időszakban. Az ügyeket büntetőeljárás keretében vizsgálja a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. 

A portfolio.hu internetes oldalon közzétett adatok szerint a második negyedévben csaknem ezer ilyen vagy hasonló visszaélés történt 1,7 milliárd forint értékben. Ugyanis a Tóth Győzőt ért atrocitás csak egy a többféle módszer közül, amellyel az adathalászok kicsalhatnak pénzt. A rendőrség azt javasolja, ne adjuk meg telefonon senkinek a bankkártyánk és a netbankunk belépési adatait, hiszen a pénzintézet munkatársai az ügyfél-azonosítás során ezeket látják a saját rendszerükben. Az egyszer használatos kódokhoz tartozó szövegezést mindig el kell olvasni, hogy a kóddal milyen tranzakcióra adunk felhatalmazást. Ne telepítsünk a számítógépre vagy telefonunkra ismeretlen alkalmazást, mert a bank ilyet nem kérhet ügyfeleitől. A bank telefonon nem ad utasítást ügyfeleinek, legyen gyanús, ha a telefonáló azt állítja, a bank biztonsági rendszere észlelt egy gyanús próbálkozást, és a bankszámla biztonságosabbá tétele érdekében azonnal le kell töltenie egy applikációt. Sms-ben érkező kódot véletlenül sem szabad továbbadni, a csalás észlelésekor azonnal fel kell keresni a számlavezető bankot. 

Borítóképünk illusztráció!