Erdő burjánzik az Árpád-kori templomromon

– Azok a fák nőttek ki az Árpád-kori templom romjain! – mutatta a polgármester. Egy hatalmas gyümölcsfa jelzi a helyet, hol lehetett a templom körül a temető egykor. Gyümölcsfát ugyanis csak a fiatalasszonyok sírjára ültettek később a néphagyomány szerint. Éppen ezért a gyümölcsfákra ma a terület rendezésekor is nagyon vigyáznak, meghagyják, csak az akácost ritkítják. Manapság egy erdő nőtte be ugyanis az Árpád-kori templomromot.

A 185 lakosú falunak nagy múltja van. Az Árpád-kori település kétszer újult meg, a törökdúlás után elnéptelenedett, akkor mindössze két-három ember lakta. Szlavóniából hoztak oda református telepeseket, amelyek az ellenreformáció miatt nem maradhattak lakhelyükön. A mai kisasszondi emberek ősei akkor költöztek oda a Nadasdy-Sárközy családdal egyetemben A betelepülők alakították ki a mostani faluképet. Az Árpád-kori régi falu a temető mögött húzódott, a korabeli templomnak még látható a lábazata. A régészeti feltárását napirendre tűzné az önkormányzat, és szeretnék véghezvinni úgy, ahogyan Bárdudvarnokon megtették a monostorral.

– Az idősebb kisasszondi lakosok a templom alapjain még ugráltak, játszottak, a felfedezése nem újdonság nekik – mondta Csontos Szabolcs polgármester. – Régen a fakitermeléskor derült ki, hogy komoly élet folyt a völgyben az Árpád-korban a templom körül, megtalálták ennek nyomait. Szántáskor is előkerültek tárgyak, régészeti emlékek, de azóta kegyeletből csak legelőt tartott a falu azon a részen.

Négy-ötszáz ember élt Kisasszondon még 150 évvel ezelőtt, a vándorló cselédség miatt nem lehet tudni a pontos számot. Az Árpád korban azonban még ennél is többen lakták a falut, mintegy hat-hétszáz lakos is lehetett itt a török időkig.

– A templomnak a két világháború között elkészült az alaprajza, ami a Fosters gyűjteményben fellehető – folytatta Csontos Szabolcs. – Az elképzelésünk szerint a Szászfalvi László országgyűlési képviselő és Füstös János, a csurgói polgármester által patronált Mária-útvonal része lehetne a feltárt kisasszondi templomrom. A zarándokút több települést is érintene, és az El Camino helyi változata lehetne Közép-Európában. Ginop-os támogatásból lehetne mellé látványosságokat kialakítani. Van egy öreg kápolna is a településen, ahol helytörténeti gyűjteményt alakítanának ki. A katolikus egyházzal közösen a nyáron népkonyhát üzemeltetünk a rászorulóknak a faluban.

A Kaposvártól tizenhat kilométerre lévő község nincs rossz helyzetben, a lakosság szinte kivétel nélkül el tud helyezkedni, aki nem, az a közfoglalkoztatási programokban vehet részt.

– Három temetőnk is van, az újtemető önkormányzati tulajdonban. Ott most fejeztük be a ravatalozó felújítását, a műszaki átadásra még szeptemberig várni kell – mondta Csontos Szabolcs. – A régi Árpád-kori templomot mindenképpen szeretnénk feltárni. Ha a Mária-útvonal terve nem sikerül, a Nemzeti Kulturális Alaphoz fordulunk, amely Iharosban segítette a középkori templom feltárását.