Dervis kolostor ásatásával folytatódik a nagy Szulejmán feltárás

A tervek szerint a jövőben egy látogatóközpont is épülne, ahol a sírkomplexumot is meg lehetne tekinteni. A dervis kolostor épületének maradványai már jól látszanak a föld alatt. Néhány napja elkezdték kibontani a régészek. A feltárást a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának a kutatói végzik Pap Norbert vezetésével. Ezen kívül magyar és török hallgatók együtt ismerkednek a 16-17. századi hódoltsággal.

– A tavalyi évben világossá vált számunkra, hogy a dzsámi melletti nagy méretű épület a dervisek kolostora lehetett, méghozzá a halvetieké, akik az 1570-es években érkeztek Szigetvárra Szarajevóból. Tavaly már 4 helységet megástunk. Onnan használati eszközök illetve olyan tárgyak kerültek elő, amelyek a dervis életmódra voltak jellemzőek. Így például a szerencsejátékhoz használt dobókockaszerűség és emberarcot ábrázoló pipafej- sorolja az eddigi eredményeket Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, az ásatás vezetője. A régészek arra számítanak, hogy olyan fontos területek kerülnek elő, mit például az a hely, ahol a dervisek a révüléses szertartásaikat végezték. A kolostor komplexumot egyébként valamikor 1689-és 93 között rombolták le, azonban a dervisek már néhány évvel korábban elhagyták azt.

Ez lesz az első feltárt dervis kolostor

Az oszmánok több dervis kolostort is emeltek hazánk területére. A halveti rendnek például volt Pécsen és Kolozsváron is rendháza. – Dervis kolostort azonban még nem ástak ki Magyarországon. Ez egy igazi kuriózum, mert ez lesz az első- büszkélkedik az ásatás vezetője Pap Norbert. A feltárás most 300 négyzetméteren zajlik, de maga a város 3-4 hektáros területen fekszik. A jövőben

ennek részleteit is kibontanák. A török miniszterelnökséghez tartozó TIKA azaz a Török Együttműködési és Koordinációs ügynökség koordinátora Süleyman Kiziltoprak azt mondta az ásatás elkezdésének ünnepségén: bízik abban, hogy újabb gazdag leletanyaggal gyarapodik az eddigi gyűjtemény és minél több kiadványban, könyvben is meg lehet ezeket majd tekinteni. A szervezet egyébként vizsgálati eszközök biztosításával és török gyakornokok és tanáraik szakmai programjának finanszírozásával is hozzájárult a projekt megvalósításához.

A jövőben zarándok hellyé válhat a sírkomplexum

A kormány még a nyáron határozatot hozott: 150 millió forinttal támogatja az ásatást. Ezen kívül állami tulajdonba is vennék a területet. Ezzel pedig Szigetvár a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhet. – Az ásatásnak nagyon nagy híre van hazánkon túl Törökországban és szerte a nemzetközi világban, hiszen Szulejmán szultán egy rendkívül fontos világtörténelmi személyiség volt. Ez még akkor is így van, ha nekünk a szomorúságot és a tragédiát hozta. A türbéje és a halála helyének kutatása nagyon nagy érdeklődést váltott ki mindenütt. Megtaláltuk azt amit szerettünk volna- mondja Hóvári János, egykori ankarai nagykövet, a Zrínyi emlékév elnöke. Hozzátette: a kormány szándéka egy látogatóközpont kialakítása, amely Szigetvárnak egy új turisztikai és történelmi látványossága lenne. A törököknek az egyik legnagyobb alakja Szulejmán volt, olyan mint az egyetemes történelemben Nagy Sándor vagy Napoleon. Egy olyan komplexum lehetne Szigetvár mellett, amelyre a törökökön kívül a történelemhez értő emberek az egész világon felfigyelnek. Ezzel együtt pedig a város vonzáskörzete is jelentős turisztikai figyelmet érdemelne, így Pécs és Kaposvár is.