Polcot rendez a kiváló magyar dió Európában

Lengyeltótiban több mint 200 hektárnyi területen, Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvény, gazdálkodik a Junglas Hungaria Kft. – Az idén az aszály jelentette a legnagyobb problémát, mely a következő évi termésnél jelentkezik majd, illetve az idei ültetvényápolásnál rót nagyobb terhet ránk – mondta Cziráki Imre, a cég ügyvezetője. – Tavaly és az idén is telepítettünk ugyanis vagy harminc hektár diót, s ezeket öntözni kellett, hogy olyan fejlettségi szintet érjenek el, mely a szakmai követelményeknek eleget tesz.

A lengyeltóti cég az állandó munkatársikon kívül a csúcsidőszakokban alkalmi munkavállalókat is felvesz. Évente hetvenmillió forintnyi bért fizet ki. A dió feldolgozása szeptember közepével indul, de a szedés már a hónap elején elkezdődik. – Össze kell gyűjteni a lehullott, nem megfelelő minőségű diót, hogy ne kerülhessen be az árualapba – tette hozzá Cziráki Imre. – Ezután jön a tényleges betakarítás, a mosás, a válogatás és a szállításra való előkészítés. Tulajdonképpen november végégig tart a munka, addigra ugyanis el kell adni a diót.

A somogyi és így természetesen a lengyeltóti dió egyre népszerűbb a világpiacon. – Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a Magyarországról kiszállított dió árpozíciója lényegesen javult és egy nemzetközileg is elfogadott szint közelébe került – emelte ki Cziráki Imre. Tehát nem a futottak még kategóriába, az alsó polcokra kerül. Az európai – így a magyar – dió árát nagyban meghatározza, hogy Kaliforniából jelentős mennyiségű héjas dió jön a kontinensre október közepe, második fele körül, később pedig érkezik a francia is. A magyar dió piaci lehetősége a koraiságában rejlik, hiszen szeptember végén, október elején meg tud jelenni a piacon – hangsúlyozta az ügyvezető. – S akkor – persze, ha déli féltekén termett dió nem ragadt be a készletbe – tisztességes árat lehet kapni a hazai dióért.

Amúgy a diónak nincs felvásárlási ára, hiszen akár egy héten belül is többször változhat, ennél a gyümölcsnél inkább átlagárról lehet beszélni. Tehát miután értékesítették az összes árut, utána számolják ki, mennyi volt az átlagár, mely tavaly 950 forint körül alakult.

A konferencia előtt, melyet Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke nyitott meg, Neszményi Zsolt kormánymegbízott, Zsombok Lajos lengyeltóti polgármestere is köszöntötte a megjelenteket, s Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárkamara elnöke is beszédet mondott.

6524 hektáron termelnek diót

A diótermesztési konferencia első előadója Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt, aki a gyümölcskertészet aktuális kérdéseiről tartott prezentációt.

Kiderült, egyre nagyobb szerepet kap a dió hazai gyümölcstermesztésben, hiszen a 2016-os adatok szerint, a termelőterületek több mint 8 százaléka dió volt hazánkban. – Ha az idén májusig benyújtott támogatási kérelmeket nézzük, 2017-ben 6524 hektáron termelnek diót – mondta Feldman Zsolt. – Ehhez még hozzá jön 1000-1500 hektár még nem termő terült. Hozzátette: tavaly kilencezer tonna dió termett, az idén az előrejelzések szerint 10 ezer tonna lesz a termés, mely amúgy egy exportorientált termék. Rendszeresen találkozom nemzetközi vásárokon a magyar, így a tóti dióval is és a tapasztalataim szerint keresett termék, így piaci szempontból megéri foglalkozni vele.

A helyettes államtitkár beszélt még arról is, hogy az idéntől megváltozott a terméshez kötött gyümölcsültetvényekre jutó támogatás. Kettéosztották extenzív, azaz hagyományos és intenzív részre. A különbséget az egy hektárra jutó tőszám jelenti, mely a hagyományosnál minimum száz, az intenzívnél pedig a duplája.

Feldman Zsolt szólt még az Európai Uniós és egyéb más támogatásokról, pályázatokról, a szaporítóanyag előállításáról és a gazdák kárának hatékonyabb enyhítéséről és megelőzéséről is.

Akik meghallgatták a konferencia további előadóit is, értékes szakmai információkkal térhettek haza a lengyeltóti diókonferenciáról.