Hiányzás

2017.10.28. 09:00

Nők a pult mögött: nincs utánpótlás

Tizenharmadik havi fizetést oszt a Spar, bértárgyalások kezdődhetnek a Tescónál, a Metrónál, és a Penny Marketnél is. A jelek szerint a kereskedelmi láncok és multik beleálltak a bérversenybe Magyarországon, hogy ne veszítsék el alkalmazottaikat. Kérdés, hogy ezt a versenyt bírják-e a kis somogyi boltok.

Kovács Gábor

Egyre többet költenek az áruházak a béremelésre. 2014-ben ez az összeg még 20 milliárd forintot tett ki, 2017-ben viszont már 70 milliárd forint lesz. A kiskereskedelemben 190 ezer ember dolgozik az országban. A létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség, mert növekvő munkaerőhiány jelentkezett az ágazatban. Ennek ellenére augusztusban 4,7 százalékkal, az év első nyolc hónapjában pedig 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A jövőben is erre az emelkedésre számítanak az elemzők, közölte a Profitline.hu. Félő azonban, hogy a kisboltok nehezen gazdálkodják ki a béremeléseket. A vidéken egyre nagyobb erőfeszítések tesznek az üzlettulajdonosok, hogy megtartsák a munkaerőt.

– Nálunk nincs elvándorlás, mert régi, bevált szakemberekkel dolgozunk. Januárban mi is emeltünk, és igyekezünk kedvezményeket adni nekik, például a vásárlás terén – mondta Stikl Gábor, aki kisboltot üzemeltet a kaposvári belvárosban. – Kaposváron már egyre kevesebb kis üzlet van. Az a jellemző, hogy a tulajdonosok állnak be dolgozni a családtagjaikkal, csak így tudják fenntartani.

– Minimálbéresek vagyunk, nagyon kellene a béremelés – panaszolta egy Kaposvár környéki falu élelmiszerboltjának eladónője. – A mi korosztályunk nyugdíj előtt áll, és nincs utánpótlás. Ha velünk történik valami, nincs aki beálljon a pult mögé...

Évek óta tartó tendencia a kiskereskedelem helyzetének romlása a KISOSZ megyei társelnöke szerint.

– Kevés a munkaerő, és ennek nemcsak a kisebb bér az oka, hanem az osztott, hosszabb munkaidő. Nyugat-európai tendencia, hogy a fiatalok inkább a kényelmesebb munkák felé fordulnak – mondta Kertész Rezső. – Ágazati bértárgyalásokon elhangzott olyan javaslat is egy szakszervezet és egy érdekvédelmi tömörülés részéről, hogy a jövőben 240 ezer forintra kéne emelni a garantált bérminimumot. Ez sok falusi boltost hozna hátrányos helyzetbe. Vidéken alacsonyabbak az árak, kisebb a kereslet, a bérnövekedést áthárítani nem lehet a vevőkre. A kis boltoknak pedig nincs tartalékuk, a költségek növekedését pedig évek óta lenyelik. Mindenki szeretne többet fizetni a dolgozójának, de úgy, hogy a működését ne veszélyeztesse.

A szakszervezetek már készítik elő az új béremeléseket

Somogyban is sikerült néhol 13. havi bért elérni a szakszervezetnek.

– Félő, hogy a kisboltok nem fogják bírni a versenyt – mondta Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) megyei elnöke. – A bértörvények mindenkire hatnak, és a szakszervezetek már készítik elő a jövő évi béremeléseket, ami 8-12 százalékos növekedést jelenthet. Ez újabb csapás lehet a kisboltoknak. Főként a falvakban zárhatnak be üzletek, és akkor az ellátás komoly veszélybe kerülhet.

A megyei szakszervezeti vezető hozzátette: a bérnövekedés költségei ellen néhány munkahelyen úgy védekeznek, hogy négy-hat óra munkaidőre jelentenek be alkalmazottakat. Ezzel feleződik a járulék összege, de a nyugdíjjogosultságé is. A 13. sőt a 14. havi munkabér egyébként nem ritka, főként a német nyelvterületen. Somogyban is néhány helyen sikerült beemelni a kollektív szerződésekbe, ezek német tulajdonú cégek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában