Esélyteremtéssel harcolnak a burkolt előítéletek ellen

A roma származása miatt érte hátrány, ezért fordult beadvánnyal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához egy dél-dunántúli piac gombaárusa. Túl eldugott üzletet kapott, és a hangosbemondón sem reklámozták, mint a többi árust. A hivatal megvizsgálta az ügyet, ennek nyomán a piac vezetése megoldotta a problémát.

Ez egy jó példa a hivatal ügyforgalmából, ahol a nemzetiségi diszkriminációs panaszok 85 százaléka a romákat érinti. S ahova Somogyból is érkeztek beadványok. Erről is beszélt Tordai Edina, a hivatal munkatársa az Emberi jogok napján szervezett konferencián a Hangya Tanodában csütörtökön. Feladatuk a hátrányos helyzetű csoportok, a romák, a fogyatékkal, a mélyszegénységben élők vagy éppen a gyerekek jogérvényesítését segíteni.

– A hivatal csak az állami szerveket, önkormányzatokat, közszolgáltatókat érintő panaszok ügyében járhat el, és csupán ajánlásokat tehet, amelyeket nem kötelező megfogadni – ismertette előadásában Tordai Edina. – Némely bepanaszolt fél együttműködő, mások nem. Gyakran érkeznek hozzánk olyan szociális vagy lakhatási panaszok is, amelyek nem a mi hatáskörünkbe tartoznak. Ám előfordul, ha jelezzük a problémát, az ügyintézők jobban odafigyelve foglalkoznak a panaszossal és megoldják a problémáját.

A sok lakhatási ügy mellett a legtöbb bejelentés, a romákat érintő ügyek negyede az iskolai szegregációról szól. Újabban gyakori jelenség, hogy egyazon településen a több oktatási intézmény közül a roma gyerekeket többnyire az egyháziba veszik fel. S az utóbbi időszakban több az olyan ügyük, amely a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik.

Némelykor a diagnosztizálást vitatja a panaszos, mert szerintük nem kellene a gyermeket elkülönülten oktatni, mások pedig azért emelnek szót, hogy nem találnak az SNI-s gyermeküknek megfelelő oktatási intézményt. A 2017-es évben viszont kevesebb rendőrségi eljárásról és büntetőügyről érkezett panasz a hivatalhoz.

– Azokban az oktatási intézményekben, ahol sok roma gyerek van, szinte mindig megtalálható a burkolt előítéletet a cigánysággal szemben – mondta a konferenciát szervező Napkerék Egyesület elnöke, Bogdán Imre. – Fennáll ez az előítélet az egészségügyi intézményekben a szakdolgozók, ápolók, de akár az orvosok részéről is. A rendőrök is nagy százalékban előítéletesek a romákkal. Bár a rendőrségi ügyeket illetően Kaposváron és a megyében nem tudunk rendőri túlkapásokról. De azt is fontos hangsúlyozni, hogy a cigányságnak megfelelően kell viszonyulnia a többségi társadalomhoz, hogy ne idézzen elő előítéleteket.

Somogyban vannak olyan területek, ahol esélyteremtésre van szükség. Fontos, hogy erre olyan válaszokat adjunk, hogy a rászorulók teljes életet élhessenek, hangzott el a konferencián, melyet Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke és Oláh Lajosné kaposvári alpolgármester nyitott meg. Az előadások előtt felszólalva Berdár Valéria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Somogy megyei referense kiemelte: közös felelősség felhívni a figyelmet a mindenkit megillető emberi jogokra.

Naponta sérülnek a betegjogok

Ha a fogyatékkal élőket éri joghátrány, akkor az nem egészségügyi vagy szociális probléma, hanem az emberi jogokat ért sérelem – mutatott rá a konferencián Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke. Hozzátette: hosszú harc vezetett ennek elfogadtatásához, mert az emberiségben mélyen gyökereznek az előítéletek.

Szerinte ma is naponta sérülnek a fogyatékkal élők jogai, köztük a betegjogok. Ilyen például, ha a kórházi folyosón takarás nélkül tolnak végig egy beteget, vagy ha egy mozgáskorlátozott nem kap önkormányzati bérlakást, csak az emeleten, ahová nem tud feljutni. – Ha komolyan vesszük az emberi jogokat, akkor biztonságban élhetünk, de ha nem vesszük komolyan – különösen a másokét –, akkor bármikor megsérthetik ezeket – mondta Hegedüs Lajos.