2017.12.04. 09:00
Térerőt kaptak: nem kell már a kert végébe futni tárcsázni
Tizenöt évnyi hercehurca szűnt meg éppen egy évvel ezelőtt Kisbárapátiban. Egy éve áll ugyanis a telefonos átjátszótorony a település feletti dombon. Kíváncsiak voltunk, miként változott, ha változott a helybeliek élete, amióta már nem kell a kert végébe szaladni, ha gyorsan kellett orvost, mentőt hívni.
Korábban megkeserítette a dombok között fekvő településen élők életét, hogy használhatatlanok voltak a mobiltelefonok. – El voltunk zárva a külvilágtól – emlékezett vissza Haboliné Süle Rita óvónő. – Emiatt sokan bekötötték inkább otthonra a vezetékes telefonokat, de ettől meg túlterhelt lett a hálózat, és új igénylőket már nem fogadtak. Ám amióta felállították az átjátszótornyot, lehet telefonálni az egész faluban.
– Tűzoltót, mentőt, rendőrt hívni régen bonyodalmas volt, s nem is mindig sikerült – idézte fel Sovák János Sándorné konyhavezető. – Nem mindenkinél volt vezetékes telefon sem, a második-harmadik szomszédba kellett szaladgálni egy telefonhívásért. Most viszont működnek a mobilok, ezért az idősek nagyobb biztonságban vannak.
Az áldatlan helyzetet Witzmann Mihály segítségével sikerült felszámolni, aki korábban a megyei közgyűlés alelnökeként, most pedig a térség országgyűlési képviselőjeként rendszeresen felkeresi a kistelepüléseket is.
– Egy kisbárapáti lakossági fórumon szembesültem először a problémával – mondta Witzmann Mihály, aki egy év elteltével ismét Kisbárapátiban járt. – Édesapaként is átéreztem, micsoda családi gondot okozhat egy ilyen helyzet A fórumon ígéretet tettem az embereknek, amennyiben bizalmat kapok tőlük, mindent elkövetek azért, hogy megszüntessük ezt a valóban méltatlan helyzetet, s elhozzuk a XXI. században elvárható szolgáltatásokat a településre. Így is lett, de nem volt egyszerű.
Witzmann Mihály három mobilszolgáltatót is megkeresett, ám csupán egyikük mutatott halvány jeleket a partnerségre. Hosszú tárgyalások eredménye lett az átjátszótorony, amelyért sok kapcsolatot meg kellett mozgatnia a képviselőnek. Szerinte a nehézséget az okozta, hogy a mobilszolgáltatók profitorientált cégként működnek, és egy alig 360 lelkes kistelepülésben nem láttak lehetőséget.
Witzmann Mihály hozzátette: végül azonban az átjátszótoronnyal a legszebb közös karácsonyi ajándékot sikerült letenni a település karácsonyfája alá. A képviselő az idei falunapról készített fotókat már helyből, a mobiltelefonjáról töltötte fel az internetre.
– Már némiképp halványul a sok hercehurca emléke, amit 15 év alatt átéltünk a telefonok hiánya miatt, mert mi sem természetesebb, hogy a jót könnyű megszokni – mondta Kiss Jánosné polgármester. – Adventi gyertyagyújtásra várjuk az erdélyi testvértelepüléseink küldöttségét, ők is örülnek, hogy könnyen haza tudnak telefonálni. Sok idős él a faluban, és a vidéken élő hozzátartozóik most már engem csörrentenek meg esténként, hogy minden rendben van-e. A máshol élők azt mondják: ügyesen csináltátok, és most már nálatok sem lehet elbújni. Nem is akarunk, szeretnénk mindenki számára elérhetők lenni.
