Részmunkaidő, megemelt norma – trükköznek a bérekkel

Januártól változott a minimálbér összege, így a kötelezően fizetendő járandóság bruttó 25 százalékkal 138 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 180 ezer 500 forintra nőtt. A béremelésnek nem minden munkáltató örült. Vannak olyan cégek, amelyek a munkaidő csökkentésével, a normák növelésével, a dolgozók átminősítésével igyekeznek faragni a kiadásokon.

A somogyi kistelepüléseken nem sokat éreznek az országos munkaerőhiányból: nem lett több a munkahely, sem azok bevétele. – Nálunk normát emeltek, a több pénzért többet is kell dolgozni – mondta név nélkül egy dél-somogyi varrónő. – A falunkból a fiatalok már rég elmentek, de mi – ötven felettiek – már nem indulunk útnak. Nőknek csak a közeli varroda ad egész éves munkát, bármilyenek is a feltételek, nincs más választásunk.

Egy belső-somogyi falu boltosa ugyanakkor arról beszélt, papíron már csak részmunkaidősként dolgozik. – A tulajdonos azt mondta: ekkora forgalom mellett nem tud több pénzt adni, már a tavalyi minimálbéremelésnél is rezgett a léc – mondta. – Negyven felett, két gyerekkel az én keresetemre is szükségünk van, ezért így is dolgozom tovább.

A somogyi nagy foglalkoztatók ugyanakkor többlet juttatásokkal igyekeznek megtartani a dolgozóikat, tudtuk meg Svajda Józseftől. – Január elsejétől menetrend szerint beálltak a cégek a sorba – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség Somogy megyei vezetője. – Volt olyan vállalat, amely inkább még megtoldotta az új minimálbért ötezer forinttal. A komoly cégeknél már nincs ilyen, hogy trükközzenek a bérekkel, vagy a munkaidővel, inkább azon törik a fejüket, hogyan tartsák meg a dolgozókat.

Erre pedig különféle praktikákat alkalmaznak: van olyan munkaadó, amelyik év közben bért emel, s olyan is, amelyik rendelkezésre állási jutalmat ad, év végén pedig prémiumot. S egyre gyakoribbak a céges utak, a dolgozók számára szervezett rendezvények.

– Van olyan kaposvári cég, amelyik meghívta a hölgy dolgozóit gyerekeikkel együtt moziba, akár nagymamákkal is – mondta Svajda József. – Inkább az jelent gondot, hogy a megemelt minimálbér miatt összetorlódnak a bérek és az évek óta dolgozó szakember is ugyanannyit kap, mint egy pályakezdő. Ezen úgy igyekszünk segíteni, hogy a kollektív szerződések tartalmazzák: a törzsgárda megkapja a megfelelő emelést.

Svajda József szerint, aki nem lépi meg az emelést, az hosszútávon komoly munkaerő gondokkal küzd majd. A mezőgazdaságban, valamint a kis- és középvállalkozásoknál fordulhat elő a trükközés a munkabérrel és az átminősítéssel. Oda ugyanis nincs rálátása a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek. Aki azonban így igyekszik lefaragni a költségeiből, jelentős bírságra számíthat.

Keddtől ugyanis az adóhivatal és a munkaügyi hatóságok átfogó ellenőrzésbe kezdtek. A revizorok azt vizsgálják, megkapták-e a dolgozók januárban a megemelt a minimálbért. A cégeknek már el kellett juttatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a januári elszámolásokat, amelyekben tételesen fel kell tüntetni a munkavállalók januári bérét. Azonban a munkavállalók bejelentését is vizsgálják.

Hasonló ellenőrzés tavaly év elején is volt, akkor országosan 657 munkavállaló esetében tártak fel a minimálbér meg nem fizetése miatt szabálytalanságot. 2017-ben Somogy megyében a munkaidővel trükköztek a cégek, hiszen akkor a Somogy Megyei Kormányhivatal 56 alkalommal intézkedett munkaidő-beosztás szabályszerű közlés megsértése miatt.