2018.03.10. 15:30
Egy iskola, ahol a tanórákon is jól érzi magát a diák
Hejőkeresztúron a többnyire hátrányos helyzetű diákok nagy része már továbbtanul annak a módszernek köszönhetően, amit a magyar származású Rachel Lotan oktatáskutató vezetésével a hatvanas-hetvenes években fejlesztettek ki a stanfordi egyetemen. A cél az volt, hogy integrálják a többféle kultúrából érkező fiatalokat, és együttműködésre sarkallják őket. A módszert több magyar iskolában is átvették már, Somogyban először a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola diákjai használhatták a kooperatív programot, amelyet két éve használnak az intézményben.
A hatodik osztályosok nyelvtan óráján négyfős csoportokban működtek együtt a különböző szociális helyzetű diákok. – Nagyon tetszik, hogy együtt dolgozunk, legtöbbször kiosztjuk egymás között a feladatokat – mondta Thuroczy Levente. – Elsősorban rajzolni és írni szeretek, Józsi az eszközfelelős, Attila pedig az írnok – avatott be Levente a csoport működésének titkaiba.
Éppen egy elképzelt lakberendező céget alapítottak a nyelvtan feladatok alapján. Egy másik asztalnál utazási irodát, vagy éppen lapszerkesztő vállalatot hoztak létre a gyerekek, a lányok pedig virágboltot nyitottak. – Nagyon jó, amit csinálunk, tetszik a feladat, és közben jól érezzük magunkat, de azért furcsállnánk, ha minden tanóra ilyen lenne – mondta Orsós Brigitta.
Pedig a módszer valamennyi tantárgy keretein belül használható, még testnevelés órán is. – Leginkább rendszerező órákon alkalmazzák pedagógusaink a komplex instrukciós programot (KIP), vagyis miután egy témakört lezártak – mondta Wallinger Endre, az iskola igazgatója. – A megoldásoknak jelen esetben nincs algoritmusa, számtalan módon lehet megközelíteni az adott témát. A munkafolyamat kapcsán pedig az is kiderül, ki, mire képes.
– A gyerekek többsége szereti az efféle tanórákat, a feladattal foglalkoznak, így a pedagógusnak is könnyebb, nem a fegyelmezésre kell koncentrálnia – mondta az igazgató, majd hozzátette: nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell társuktól segítséget kérni, illetve fordított esetben miként kell segítséget adni.
Az igazgató szerint a tanulmányi eredményre is pozitív hatással van ez a speciális módszer, amely erősen épít a gyerekek motiváltságára. Egy pályázatnak köszönhetően a nagybajomi iskola az első Somogyban, amelyben harmincöt pedagógus közül húszan kaptak képzést ahhoz, hogy a programot megvalósítsák. Ellátogattak olyan intézményekbe, ahol már korábban is alkalmazták a programot. Manapság már egymás tanóráit is látogatják az intézményen belül, hogy ötletelhessenek saját kollégáiktól is. Ám nem mindig a tanulásé a főszerep, a játék is központi szerepet tölt be az iskolában, a módszernek köszönhetően.
– Intézményünkben régen is volt sakkoktatás, most a KIP kapcsán igyekszünk újra feléleszteni a hagyományokat – mesélte az igazgató. – Sakk, go, malom, dámajáték, vagy az egyszerű malaclopó is megtanítja a gyerekeket stratégia alakításra.
Tavasszal megújul a gólyafigyelő szolgálat
2011-ig komoly „ÖKO-iskolai” élet folyt Nagybajomban. Már-már közel voltak ahhoz, hogy elnyerjék az örökös ÖKO-iskola címet. Néhány év szünet után most ismét szeretnék feléleszteni a korábbi hagyományokat.
– Tavaly decemberben újra pályáztunk a címre – mondta Wallinger Endre igazgató. – Egész évben igyekszünk szelektíven gyűjteni a hulladékot. Ilyenkor télen pedig madarakat etetnek és figyelnek meg a gyerekek. A tavasz közeledtével pedig szeretnénk a gólyafigyelő szakkörünket újra életre hívni. Nagybajomban még mindig nagy a gólyakultusz, bár az egyedek száma évről-évre csökken.
– Az éghajlatváltozás, a felmelegedés, az egyre kedvezőtlenebb élettér, mind a gólyák egyedszám-csökkenését eredményezik – mondta az igazgató, aki úgy érzi, az iskola ezt az összetett problémát nem tudja megoldani, ám a gyerekek figyelmét ráirányíthatják a cselekvést igénylő helyzetre.
A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársaival is együttműködnek: legutóbb gólyafészek-építésben vettek részt. A diákoknak lehetőséget teremtenek erdei iskolai rendezvényekre eljutni, amely az idén három napig tart majd, iskolaidőben. Aludni haza térnek majd, mert az ott alvás költségét egyre kevesebben tudnák vállalni, és az erre irányuló pályázatok száma is csökkent.
Csokonai napok a Csokonaiban
Helyesírás, matematika, szép kiejtés, számítógépes rajz, versmondás, rajz, sport. Egyebek között ezekből rendeztek versenyeket a négy napos seregszemle alatt, amelyet névadójukra emlékezve immáron 26. alkalommal szerveztek meg a nagybajomi iskolában. Nagybajomban úgy tartják, hogy a keszthelyi Helikonhoz képest csaknem 100 év előnyben vannak a helyi „irodalmi társaság”, vagyis Csokonai Vitéz Mihály, Pálóczi Horváth Ádám, és Sárközy István révén. Takács Gyula kaposvári költő egykor „Bajomi Helikonnak” nevezte a Sárközy-kúria társasági életét. A földbirtokos Sárközy maga is írogatott egykor. A kulturális és sport seregszemlét az ő tiszteletükre is rendezik évente az általános iskolában.
