A tüzes vas mestere csak a tökéleteset adja ki a kezei közül

– A rajzolás megmaradt hobbinak, később gobelineket is varrtam, szóval akkor érzem jól magam, ha jár a kezem – mesélte Szabó Orsolya. – Négy éve aztán a férjemtől kaptam egy pirográfot. Vett hozzá egy vágódeszkát is azzal, hogy ha ilyen ügyesen rajzolok, akkor próbáljam ki, ezzel is biztosan menni fog. Én meg betettem a szekrénybe az ajándékot. Fél év elteltével vettem újra elő. Akkor azonban nekiláttam a munkának és készítettem egy nyuszis képet. A család szerint jól sikerült. Így aztán egyik alkotás jött a másik után. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy a gyermekem osztályának tanév végi jutalom ajándékait én készítettem. Összesen tizenhatot – mesélte a kétgyermekes anyuka.

Szabó Orsolya bátortalannak tartja magát, azt mondta, nem volt önbizalma. Ám annyit nógatta a család és egy helyi kézműves barátnő, hogy végül a nagyközönség elé tárta tudományát. A 2015-ben rendezett Látrányi Lekvárfesztiválon mutatta be is alkotásait, ahol valamennyinek azonnal akadt is vevője. 

– Maximalista vagyok – mondta Szabó Orsolya. – Ha az alkotásomon látok valami hibát, nem adom ki a kezem közül. Ha nekem nem tetszik, hogy adhatnám oda másnak?

Szabó Orsolya műhelyében vallásos képeket ugyanúgy megtalálni, mint az állatokról készített munkákat. – Valahogy jobban szeretek állatokról képeket készíteni – folytatta a fiatalasszony. – A természet közelségét jelentik nekem. Könnyebben megy a rajzolás, ha van egy jó sablon, de azt is szeretem, ha a megrendelő elmondja, mit szeretne. Jó látni az arcukat, amikor átveszik, amit készítettem, mert mindig azt sugallják, jobban sikerült, mint amit elképzeltek – mondta a kézműves, akinek eddigi legnagyobb képe egy 60-szor 80 centis alkotás volt, amely egy lovasszekeret ábrázolt.

Ott jártunkkor épp egy újabb lovas kép született a pirográfja segítségével. Orsolya annyira kitanulta a forró eszköz használatát, hogy teljesen úgy használja, mint mások a ceruzát.

– Ez a Jézus portré már sokadik alkalommal készült, anyukám szerint ez a legutolsó verzió nagyon hasonlít a férjemre – mutatta az alkotó. Ám Szabó Orsolya nemcsak fára éget, másfél éve kipróbált egy másik technikát is. Legújabb szenvedélye a dekupázs-technika, vagyis mintás szalvétákat ragaszt tárgyakra, sőt tetőcserepekre. – Amikor kitaláltam, hogy tetőcserépre alkotok, elmentem a tüzép telepre – mesélte. – Ott megkérdezték, hány raklappal kérek. Csupán néhány darabra volt szükségem, így elég furcsán néztek rám, amikor elmondtam, hogy mihez kell.

Szabó Orsolyának már nem csak a hobbija, fő tevékenysége az alkotás. Sőt, tartott már technikaórát is fia osztályában. Azt mesélte, kicsit tartott a sérülésektől, ezért szigorúan betartatta a gyerekekkel a biztonságtechnikai előírásokat. 

Szabó Orsolya egyszerre több eszközt is forrón tart dolgozóasztalán. Azt mesélte, a pirográfhoz tartozó hegyeket azonban hamar „elrajzolja”. Olyankor megpróbál azoktól vásárolni, akik nem használják a sajátjukat, ugyanis nem lehet külön kapni hegyet. Úgy tudja, egykor forrasztópákával rajzoltak a honvédségnél a katonák, ám azzal kicsit másként kell bánni.Az úgynevezett „profi” pirográfhoz azonban úgy érzi, még nem „érett meg” igazán.