Ókori robotot modelleztek és fejlesztettek tovább a diákok

A találmányt rekonstruálók, a Táncsics gimnázium 11. évfolyamos diákjai új lehetőséget látnak az ókori robot és a matematika tudásuk fejlesztésében, amely szervesen összefügg. Gáspár Boldizsár rajz szakos, kollégiumi nevelőtanár „ókori találmányok” fantázia nevű szakkörébe az utolsó pillanatban jelentkezett a három fiatal még a tanév kezdetén. Akkor még nem tudták, hogy egy év múlva kézzel fogható találmányokat fognak létrehozni, valamint rekonstruálni. A tervben egy római kori daru makettje szerepelt, ám közbejött az innovációs verseny, amely szintén megmozgatta fantáziájukat.

– Egy fotelből kialakítható kanapé modelljével pályáztunk, amely kétszemélyes, illetve háromszemélyes ülőfelületté alakítható – mondta a fiatalok projektvezetője. Gáspár Boldizsár

hozzátette: igyekeztek könnyű szerkezetűre alakítani a pályamunkát, amelyet olcsó anyagokból állítottak elő. Találmányuk iránt már a bútoripar képviselői is érdeklődtek. Az innovációs versenyen a végső meghallgatáson már túljutottak, az eredményre várnak.

A megméretés kreditpontokat és ösztöndíjat jelent a fiatalok számára, akiknek nem titkolt vágyuk az EU különdíja, vagyis részvétel a Dublini Ipari Vásáron. Egyedüli ipari dizájnjuk a legkülönfélébb innovációkkal versenyez: festőrobot, víztisztító, és drón is az ellenfelek között van. A fiatalok azonban nem várakoznak tétlenül. Visszatértek az ókori találmányhoz, ám időszűke miatt nem a darut, hanem egy másik szerkezetet rekonstruáltak. Alexandriai Hérón ókori robotja keltette fel érdeklődésüket.

– Ez érdekesnek és számunkra is megvalósíthatónak tűnt – mondta Bak Gábor Dávid, aki mérnök-informatikusnak készül. – Hérón Arhimédesz kortársa volt, a robotika előfutáraként, a programozás elődjét találta fel. Gépeit át lehetett programozni – mondta Gábor. A fiúk alaposan utánanéztek az ókori találmányoknak, és úgy látják, sokkal barátságosabb és fejlettebb kor lehetett, mint ami képzeletünkben él róla. Sok találmány született, amelyet tovább gondolva hamarabb kirobbanthatták volna az ipari forradalmat, ám közbejött a

középkor...

– A Hérón robotot apránként készítettük el – mondta Bokányi Ákos, aki építészmérnök szeretne lenni. – A Dunántúli Mandulafán önmagunkkal is versenyeztünk, a kanapéval ugyanis az első, a Hérón robottal pedig a harmadik helyet szereztük meg ugyanabban a kategóriában – mondta Németh Patrik, az ókori robot egyik fejlesztője, aki a jogi, vagy a közgazdasági pályát tűzte ki célul. Az általuk rekonstruált szerkezet Hérón egyik zseniális találmánya volt, amellyel a színházba járókat szándékozott elkápráztatni az alexandriai tudós. Az egykor fából készült robot „önállóan” mozgott, és megtett egy bizonyos útvonalat súlyoknak és köteleknek köszönhetően. A kötelet meghatározott módon tekerték fel egy ékekkel ellátott hengerre, amelyről letekeredve lendült mozgásba a szerkezet.

– A robotot elkészítettük, de a működését magunk is tanuljuk – mondták a fiatalok, akik úgy látják, akár egy matematika-dolgozat témája is lehetne az átprogramozható szerkezet

tematikájának levezetése.

Hérón képletét mindenki tanulta, de kevesen használják a mindennapokban Hérón egyiptomi, hellén matematikus, fizikus és feltaláló volt, aki a római birodalom idején, 10 körül-75 körül élt. A 62.-ben lezajlott Holdfogyatkozást pontosan írta le. Matematikai képletét, amely szerint egy háromszög területe kiszámítható három oldalának ismeretében, sokan tanulják, ám csak kevesen emlékeznek rá. Pedig az ókori elme nagy találmányokat tudhat magáénak. Az alexandriai tudós sokoldalú, széles látókörű férfiú volt.

Szökőkútja és kézi parittyagépe mellett sok más találmányával együtt megelőzte korát. Az ókori templomokba a népet ámulatba ejtő szerkezeteket, önnyíló ajtókat hozott létre, amelyek csodaként hatottak a hívekre. Hérón azonban szórakoztatni is szeretett volna, és színházba járóként a már adott közönséget olyan szerkezettel ejtette ámulatba, amely színészek nélkül, akár húsz percig is lekötötték a közönséget egy történetet elmesélve. A képi- és hanghatások úgy hatottak az ókori nézőkre, mint a mozgókép és a hangosfilmek a múlt században.

Hérón egy lépésre állt attól, hogy már az ókorban kirobbantson egy ipari forradalmat, ugyanis a nevéhez fűződő Hérón labda hajtó erejét a nagy sebességgel kiáramló gőz reakcióereje szolgáltatta. Úgy működött, mint egy mai rakéta. Nem tudni, miért nem lépett tovább a számos ókori gép feltalálója, ám a szakemberek úgy vélik, sokkal előrébb tarthatna az emberiség, ha Hérón és a többi gondolkodó felfedezéseit nem feledtetik a „sötét” középkor tudósai.