Praxisközösséggel javítanának az egészségügyi ellátáson

– Annál jobbat elképzelni sem tudok, ha egy orvos állandóan ott van egy településen – ezekkel a szavakkal írta le az általa ideálisnak tartott egészségügyi ellátást Sámoly Ferenc, Somogyszil polgármestere. A 770 lakosú faluban másfél éve betöltetlen a háziorvosi praxis, amióta az előző orvosuk 68 évesen nyugdíjba ment. Azóta helyettesítéssel oldották meg a rendelést, végül egy egészségügyi szolgáltató kft-nek adták át a praxisjogot, a cég feladata megszervezni a betegellátást. Több orvos váltja egymást, ennek keretében még a nyugdíjba ment doktor is visszatért.

– A színvonalra nincs panasz, de az az igazi, amikor a településen reggeltől estig látják az orvost, mert az megnyugtató a lakosságnak – fűzte hozzá Sámoly Ferenc.

Az orvosi ellátás színvonalának emelésére lehet megoldás a háziorvosi praxisközösségek létrejötte. A napokban kezdik meg működésüket azok a praxisközösségek, amelyek tavaly pályáztak uniós forrásra. Már az idei első fél évben hatvan praxisközösség jön létre Magyarországon, Somogyban egyelőre még nem működik ilyen közösség. Ám Dús István, kiskorpádi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke szerint jó lehetőség ez fiatalabb orvosok számára. A probléma szerinte az, hogy a somogyi háziorvosok korfája magas, és a 60-65 éves átlag életkorú háziorvosok már nem szívesen vágnak bele egy új működési forma megvalósításába.

– A praxisközösségekkel akár szakrendelés szintű ellátást kaphatnának a betegek, hiszen az ebben részt vevő szakorvosok a szakterületüknek megfelelően tudnák ellátni a pácienseket – mondta Dús István. – A közösséghez tartozna gyógytornász, illetve egészségügyi főiskolát végzett szakdolgozó, ezzel valóban sokoldalúbb lehetne az egészségügyi ellátás a kistelepüléseken is.

Dús István hozzátette: megfelelő pályázatok esetén a fiatalabb háziorvosok Somogyban is elgondolkodnak azon, hogy praxisközösségbe tömörüljenek. Ezek a közösségek maximum 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak. A cél pedig, hogy a praxisközösségek megalakulásával csökkenjenek az alapellátás területi egyenlőtlenségei, növekedjen az egészségmegőrzés hatásfoka, és forrásként szolgáljon a humánerőforrás-krízis kezeléséhez.

Működött a svájci modell

Egy svájci–magyar együttműködési program keretében az alpesi ország 13 millió svájci frankot, vagyis 3,4 milliárd forintot biztosított a magyar egészségügynek. Ebből a pénzből egy 2010 és 2017 között működő modell alapján a hátrányos helyzetű településeken négy praxisközösséget hoztak létre, 24 praxis önkéntesen csatlakozott a programhoz. A svájci modellprogramban az érintett lakosság 80 százalékát átszűrték. Ehhez szakemberekre volt szükség, például dietetikusra, gyógytornászra, mentálhigiénés szakemberre, viszont ezek mind hiányszakmák, értékelte az eddigi munkát Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének elnöke. Javaslata szerint egy prevenciós nővérrel kellene bővíteni a praxisközösségeket.