vészharang

2018.06.18. 09:00

Eltűnőben a málna a földekről

Megkongatta a vészharangot a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács. Ha így folytatódik, eltűnhet a málnatermelés a hazai mezőgazdaságból. Somogyban is romlott a helyzet.

Kovács Gábor

A málna somogyi aranykorában, vagyis húsz évvel ezelőtt nem volt olyan család, amelyik ne foglalkozott volna málnatermesztéssel Segesden. Akkoriban nyolc-tíz felvásárló járta a környéket. Ez ma már visszavonhatatlanul a múlt.

– Az utóbbi években tovább csökkent a málna termőterülete a környéken, és mára mondhatom, hogy eltűnt, mert nincs róla információnk – mondta Péntek László, Segesd polgármestere. – Csupán egyetlen gazdáról tudok a faluban, aki szedi még, de nem eladásra, hanem saját fogyasztásra, vagy pálinkát készít belőle. Belejátszhat az időjárás is a málna eltűnésébe, mert nagyon kényes gyümölcs. A rothadás, a lisztharmat hamar meglepi, permetezni kell, de éréskor nem lehet. Amikor lement a málna ára, inkább kivágták a termelők.

Sok munka volt vele: a letermett vesszőt levágni, permetezni, gondozni, kapálni, a málna töveket pótolni kellett. Ezt sokan már nem vállalták, belefáradtak a helyiek. A ribizlivel, a szederrel is kevesen bajlódnak.

Tapsonyban is teljesen megszűnt a málnatermelés, nyoma sincs, csupán néhány tő maradt mutatóba a kertekben. Pedig korábban meghatározó volt, a falu életében, hiszen ebből tudtak a családok plusz jövedelemhez jutni. Két évtizede még ebből élt az egész falu. Akkor szezon idején egy hónapon át naponta egy pótkocsis teherautót megpakoltak a tapsonyi málnából, és útnak indítottak a zalaegerszegi hűtőházba. Volt gazda, aki 25-30 mázsát is szedett a málnából. Szezononként több százezer forintot kereshettek, volt, aki autót vett az árából. De sok munka volt a málnával: szedés idején egy hónapig talpon volt az egész család hajnaltól estig.

– Már beletörődtek az emberek abba, hogy eltűnt a málna: a fiatalokat nem érdekli, az idősebb korosztály pedig lassan munkaképtelenné válik, ők szedték egykor nagyüzemben a málnát – mondta Fábos István, Tapsony polgármestere. – A málnaföldeket is beszántották nálunk.

A klímaváltozással járó száraz, aszályos nyarak és a mezőgazdasági munkaerőhiány adhatja meg a kegyelemdöfést a magyar málnatermelésnek. Emellett a lengyel és a szerb konkurencia is oka annak, hogy lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektárt tett ki, a termés tíz-tizenötezer tonna volt. Ma mindössze száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem az országban.

A forró, csapadékhiányos idő nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribizli termesztésének. A málnának és a szedernek a viharos, csapadékos meleg idő sem túl jó, mert ez elősegíti a szürkerothadás betegség terjedését, ami ellen nehéz védekezni. A nagyobb ültetvényekre egyszerűen nem találnak munkást. A málna és a szeder munkaerő igénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaóra, míg a szántóföldi növényeknél ez alig 10-20 óra, és az almáskerteknél is csak 500-800 munkaóra. A piros ribizli egy fokkal jobban bírja a mostani időjárást, ezért kevésbé veszélyeztetett. A munkaerőhiány sem okoz nála gondot, mert géppel is betakarítható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában