2018.06.21. 11:30
Feltámadás – eggyel több stáció lesz Simonfán
Tizenöt stációs, kopjafás keresztutat farag egy simonfai nyugdíjas. A 72 éves Bakai István már tizenhárom állomást elkészített, ebből kilenc már a helyén áll a templomkertben. A fafaragó szerint őszre már a hátra lévők is elkészülnek. A mester alkotási vágya nem lankad, úgy érzi, kötelessége véghez vinni, amit elkezdett, és hamarosan felszentelhetik az új simonfai kálváriát.
Bakai Isván udvarában már csak két, gerenda méretű fatörzs várja átalakulását. A fafaragó három évvel ezelőtt kezdte a kopjafákból készült keresztutat elkészíteni. Akkoriban egy helyi jótékonysági akcióból az önkormányzat nyersanyaghoz juttatta, ő pedig idejét és energiáját nem kímélve vetette bele magát a munkába.
– Nálam a fafaragás nem hobbi, inkább „betegség” – nevetett a 72 éves művész, miközben egy nagy asztalra pakolta néhány korábbi alkotását. Szépen megmunkált faragott botok, dobozok, tálkák, és még ékszerek is beletartoznak a repertoárba. Persze Pista bácsi nem ezekkel a tárgyakkal indította tudományát. Gyermekkorában kezdett ismerkedni a fa megmunkálhatóságával.
– Szüleim földművesek voltak, kisgyerekként saját magunknak készítettük el mindig, ami éppen kellett. A kardot, a nyílpuskát kifaragtuk – mesélte a kezdeteket Bakai István, aki igazán csak az érettségi után kezdett a faragással foglalkozni. Szeretettel emlékszik fiatalkora híres somogyi mestereire, Szőke Istvánra és Vargha Lászlóra.
– Egyszer meg akartam látogatni Dióspusztán ifjabb Kapoli Antalt is, ám éppen szemműtétre vitték, így a találkozás sajnos elmaradt – mesélte Pista bácsi, aki 1972-ben harmadik helyezett lett a Kapoli Antal nevével fémjelzett, népi iparművészek között rendezett versenyen. Azt mesélte, sok mindent faragott már életében, ám ilyen nagyszabású vállalása még nem volt, mint a mostani.
– A kopjafa nehéz, az előkészítése is nagy dolog – tette hozzá Bakai István. – Néhány napig eltart. Mivel volt egy agyi infarktusom, csupán egy-két órát tudok faragni naponta, mert hamar elfáradok. Azt tervezem, hogy ebben a hónapban elkészül a faragás, őszre pedig az utókezelés is meglesz. Egyfolytában az az érzés hajt, hogy „meg kell csinálni!” Nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre, arra, hogyan néz majd ki, amit alkottam.
Pista bácsi a szokásos tizennégy stáció mellé készít még egyet, mert szerinte a „feltámadás” is a keresztúthoz tartozik. – A tizenötödiken olyan szimbólumok kapnak helyet, mint a kereszt, alatta ALFÁTÓL-OMEGÁIG jelek, a felső részén pedig a Napot, a Holdat, és a csillagokat szeretném megjeleníteni. A mennybe menetelt azonban nem merem bevállalni figurálisan – mondta a művész, aki néhány kopjafán megjelenített emberi alakokat, arcokat is.
Bakai István legnagyobb segítője a felesége, aki őszinte kritikájával támogatja a művészt. – Néha kételyeim vannak, hogy jól csinálom-e, amit csinálok, de azt érzem, hogy nekem kell ezt megvalósítanom. Én itt születtem Simonfán, ki más készítené el az itteni keresztutat, hiszen olyan kevés a tősgyökeres simonfai, hát még a fafaragó...
Ars Sacra Simonfán
A Bakai István által faragott keresztút kilenc állomása már áll a simonfai templomdombon, és ősszel az utoljára elkészültek is helyet kapnak ott. Tervezik, hogy egy kis ünnepséget rendeznek majd ennek kapcsán, amely jól beleilleszthető a szakrális művészetek hetének programjába, A rendezvény egyik eseménye lehet a simonfaiak új kálváriájának átadása.