Harcos a föld alatt – különleges sírt tártak fel Magyaregresen

– Nagyon jelez a fémdetektor a lábánál, itt lesz valami – kiabálta ki a több mint négy méteres gödörből Molnár István. Egy lefordított edény kiásásába kezdtek, amelyek bronz tárgyakat és ékszereket rejtettek. A megyei múzeum régésze csapatával nem mindennapi leleteket talált Magyaregres határában. A népvándorlás korából származó sírokat tártak fel.

– A longobárdok, egy germán nép, akik a hatodik században laktak itt – mondta Molnár István. – Néhány évtizedig a Dunántúlon, majd Itáliában telepedtek le, róluk van Lombardia tartomány elnevezve – tette hozzá Molnár István. Megemlítette: a feltárt nyolc sír közül sokat kiraboltak, főként a nőkét, mert azokban volt több ékszer, használati tárgy. Kettő viszont épségben megmaradt, egyikbe az elöljáró mellé a lovát is eltemették. A sírokban kardot, pajzsdudort és lándzsacsúcsot találtak.

– A sírok három-négy méter mélyek és nagyon szélesek – jegyezte meg a múzeum régésze. – Valószínű fektettek rá gerendákat, látszik a koporsó vonala és hagyomány volt, hogy a férfiak mellé a fegyvereiket is elhelyezték.

A húszezer négyzetméteres lelőhelyet áprilisban kezdték feltárni, nagyobb részét visszatemették már. Az előkerült leleteket a Rippl–Rónai Múzeumba szállították. A feltárások során hat korszakból való leleteket találtak.

– Voltak rézkori sírjaink is, akkor csak sekély módon temettek – mondta el Molnár István. – Az objektumok nagy része kora Árpád-kori településhez tartozott: tizenöt házat, nyolcvanöt kemencét tártunk fel ebből az időszakból. A sírokban találtunk számos használati eszközt, mint például agyag edényeket. De gyöngyök és ékszerek is előkerültek. Magzatpózszerű állapotban találtak csontokat, a zsugorított temetés volt a jellemző akkor.

A 67-es elkerülőnél az ásatások nagy része befejeződött, csak azokat a területeket vizsgálják még át, amelyeket korábban erdő borított.