Vállalkozói Szalon

2018.07.06. 14:00

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik – ennek jegyében ünnepelte a 30. rendezvényét a 2013-ban létrehozott a Somogyi Vállalkozói Szalon, melyet a Somogyi Hírlap és az M7 Takarék indított útjára. Rendhagyó módon most nem neves közgazdászok és más gazdasági szakemberek tartottak előadást, hanem a szalon egyik törzsvendége.

Kovács Gábor

A szalon „alapító” tagjának számít Göncz Gábor, aki eddig szinte minden rendezvényen ott volt. A kaposvári vállalkozó a tavasszal egyedül, gyalogosan, egy hátizsákkal járta végig az El Caminot. Harminc nap alatt teljesítette a Saint-Jean-Pied-de-Port-tól Santiago de Compostelláig tartó, majdnem 800 kilométeres távot. Úti élményeit osztotta meg a hallgatósággal.

Az előadás előtt Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője arról számolt be: az elmúlt időszakban a somogyi gazdaság biztonságot várt, és ezt mi is igyekeztünk kiszolgálni a tájékoztatásunkkal. A jelek szerint ezt a törekvést jól fogadták olvasóink, mert nőttek az olvasottsági adatok, online 30-40 százalékkal is a tavalyihoz képest. LikeBalaton néven programmagazint indítottunk, amelyben minden fontos hír, érdekesség fellelhető a Balatonról.

 

Háromféle ember létezik: aki megtette a zarándokutat, aki most járja, és aki készül rá. Így summázta az ezer évre visszatekintő El Camino jelentőségét Göncz Gábor, aki kaposvári elődök nyomán vágott neki az útnak. Rákász István főorvos és Jakusovszki Dorina példája inspirálta. Tíz éven át érlelődött benne a gondolat, amíg eljött a megfelelő időpont.

– Beleivódott a lelkembe, hogy erre az útra el kell mennem – mondta Göncz Gábor. – Sok megpróbáltatás ért az életem során, ezért megújulásra volt szükségem. Az út olyan békét, harmóniát, lelki feltöltődést hozott, ami felbecsülhetetlen érték. Átrendezte az életemet, és ezt mások is észreveszik.

Göncz Gábor szerint a vállalkozóknak különösen nagy szükségük van arra, hogy kiszakadjanak a mindennapok mókuskerekéből. Sokan úgy vélik, hogy egy nagy céget nem lehet otthagyni egy hónapra, de az ő példája mutatja, hogy lehetséges. Nem telefonált naponta, elég volt heti egy e-mail váltás az ágazatvezetővel, hogy áttekintse az ügyeket. Közben napi 30 kilométert is megtett gyalog, csodálatos tájakon. Edzettséget adott, hogy 800 méteres szintkülönbségeket is bejárt a Pireneusokban. Este pedig néha olyan szállásokon aludt, ahol 60-70 zarándok is pihent egy helyiségben.

Sokan vallásos indíttatásból, mások sportból vagy turisztikai érdeklődésből járják végig Szent Jakab útját. 180 ország közül a magyarok a 22. helyen állnak, ha azt nézzük, honnan jöttek a legtöbben. Göncz Gábor az út alatt mindenütt találkozott magyarokkal, székelyekkel, de mexikói barátra is szert tett. Még egy somogyi földivel is összehozta a jó sors, és az idős férfi hátizsákjából hamarosan előkerült a siófoki meggypálinka.

Hasonló felejthetetlen pillanatokat idézett fel az útról Göncz Gábor, aki most a Mária-útra készül, szeretné bejárni a Magyarországot Erdéllyel összekötő, mintegy 1400 kilométeres távot. A Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalon ősszel tartja a következő rendezvényét, amely a közelgő Európa Parlamenti választások előtt EU-s témájú lesz.

Saját borok és pálinkák

Göncz Gábor a zarándokút alatt szakított rá időt, hogy spanyol borászati központokba is ellátogasson. Sok évtizedes hobbija ugyanis a borászat, a fél hektáros toponári birtokán gazdálkodva állítja elő a saját borait. Ő maga bor- és pálinkaversenyek bírálója is. Öt fajta borral kínálta meg a szalon vendégeit a Bárány fogadóban, miután a vacsorát felszolgálták.

Tavalyi chardonnay, rosé-cuvée, kékfrankos került az asztalra, de a hozzáértő klubtagok 2015-ös és 2010-es évjáratú cabernet sauvignon-t is kóstolhattak. Saját pálinkáit is bemutatta, amelyek között a málnától a feketeszederig akadt kisüsti.

Göncz Gábor meghatottan emlékezett vissza arra az időre, amikor rinyakovácsi gyerekként gyümölcsöt szedett a gigei szőlőhegyen. A felnőttek pálinkát főztek ebből, ő pedig biciklit vett az árából. Hasonló emlékek törtek fel benne a zarándokút alatt is, amikor magányosan rótta a kilométereket. Az emlékek közül azonban csak a jók maradnak meg, miután a zarándok a hagyomány szerint leteszi az otthonról hozott kövét az úton, amelyre áthelyezi a negatívumokat, amelyek érték élete során.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában