Nincs aki a helyedre álljon: a munkaerőhiány miatt kevesebb a táppénzes nap

Zakókat és mellényeket gyárt férfiaknak a kaposvári LADY Ruházati Kft. A termékeiket exportra szállítják leginkább Németországba, főként München környékére. Megrendeléssel bőven ellátottak, pedig kis műhely az övék. Mindössze kilenc varrónővel és szabásszal dolgoznak.

– A kisebb létszám előnye, hogy stabilan megbízható munkatársaink vannak – mondta Makkó Istvánné, a cég ügyvezetője. – Szerencsére komolyabb betegség nem sújtotta a dolgozóinkat mostanában, bár kisebb műtétek előfordultak, és egy influenzás időszakban óhatatlanul történnek járványos megbetegedések. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem akarnak táppénzre menni a kollégák, de nem azért, mert féltik az állásukat. Összeszokott csapat a miénk, segítik egymást a dolgozók. Mivel kis cég vagyunk, tragédia lenne, ha egyszerre többen is kiesnének a munkából betegség miatt.

A cégvezető hozzátette: egy kisvállalkozásnak megterhelő, hogy a táppénz első 15 napját nekik kell fizetni, ezért nagy segítséget jelentene, ha ehhez a legkisebbek állami támogatást kapnának.

Manapság a munkaerőhiány miatt kevésbé kell a kirúgástól tartania annak, aki táppénzre megy, de betegség esetén jelentősen csökkenhet a kereset. Ez is az oka lehet, hogy egyre kevesebb időt töltenek távol a munkahelyüktől a magyar munkavállalók. Míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Ebből 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot. Rákérdeztünk a somogyi adatokra, érdeklődésünkre a Somogy Megyei Kormányhivatal közölte: 2010-től 2017 év végéig egy munkavállaló évente 10 napot töltött táppénzen. Ez nem különbözik az országos átlagtól.

A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben kevesebb okuk van a munkavállalóknak az állásuk elvesztésétől tartani, tehát attól kevésbé félnek, hogy utcára kerülnek, ha sokat betegeskednek. Azonban ennek ellenére az adatok alapján valószínű, hogy a munkavállalók kisebb betegségekkel is inkább bemennek a munkahelyükre. A táppénz összege ugyanis csekély, a napi átlagkereset 50-60 százaléka. Feltehető, hogy a munkavállalók inkább a munkát választják. Ehhez hozzájön, hogy sok munkaadó havi 10-15 ezer forintos jelenléti bónuszt is fizet dolgozóinak. Ennek felét azonban már egy egynapos távolmaradással is elveszítik, 2-3 napos betegség esetén pedig az egészet.

Minél kisebb egy cég, annál kevesebb a dolgozók betegszabadságon és táppénzen lévő napjainak száma. A munkaerőhiány miatt náluk nehezebb a pótlás, mert nincs, aki a kiesők helyére állna. A KSH tanulmánya párhuzamot von a betegség miatti hiányzások mértéke és a foglalkoztatók nagysága között. Míg az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan mindössze 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon 2016-ban, addig az 50–249 fős cégeknél már 8,7 napot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig átlagosan 11,2 napot maradtak távol a munkától a dolgozók betegség miatt.