2018.07.13. 09:00
Robot üzemmódba kapcsol és legyűri a távot Bodó László
Kaposvár Ifj. Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő egyesület 28 éves tagja kiemelkedő eredményeket ért el a tűzoltó versenyeken. S szó szerint kettős sikert ért el a napokban is: a zalaegerszegi tv-toronyfutó viadalon lett második és a második diplomáját is átvehette az egyetemen.
– Duplázott a napokban: második helyen végzett a zalaegerszegi tv-toronyfutáson és átvette a második, tűzvédelmi diplomáját. Elégedett?
– Mindegyik eredménynek örültem. A diplomáért hajtani kellett, de szerencsére olyan közösségbe kerültem, ahol segítettük egymást, s gördülékenyen ment a tanulás. Olyan második mérnöki diplomát szerettem volna, ami hiányszakmának minősül, s úgy érzem, ezzel a végzettséggel tovább lehet lépni. A tanulást, a képzést lényegesnek tartom: korábban a budapesti BM Heros Zrt.-nél dolgoztam, ahol a magyar tűzoltó gépjármű gyártása, fejlesztése zajlott. A tesztvezetésekért feleltem, s magaménak éreztem a munkát.
– Édesapja Bodó László, a Kötél parancsnoka. A pályaválasztásnál döntő jelentősége volt a családi indíttatásnak?
– Sokat jelentett, s jelent számomra a Kötél. Társaimmal közösen lestük el a szakmai fortélyokat, s a gyakorlással, munkával töltött évek során fiatal fiúkból férfiakká váltunk, s az is eredmény, hogy a csapat egykori tagjai közül többen tűzoltóként vagy mentőként szolgálnak. Édesapám keze alatt nőttünk fel, s ha így nézzük, akkor nem is egy, hanem több testvérem is volt, velük együtt nevelkedtünk. Ez a barátság a mai napig erős kapocs, s lényeges, hogy az egyesület most is úgy működik, mint egy család. Mindent megbeszélünk, sok dolgot tanulunk egymástól, az idősebb önzetlenül segíti a fiatalt, s az elméleti képzésen túl a fizikai erőnlétre, állóképességre is nagy hangsúlyt helyezünk.
– Melyre a legutóbbi zalai versenyen is szüksége volt, ahol teljes tűzoltó menetfelszerelésben futott a tv-toronyba. Kínkeservesen zajlott a felkészülés?
– Kiadós edzéseken vagyok túl, s végig jó adag motivációra volt szükség. Érdemes tisztában lenni azzal: a lépcsőfutásnak nincs anyagi hozadéka, kizárólag a győzelem lehetősége lebeg az indulók előtt. Alapvetően futásra épül a megméretés, a siker kulcsa mégis az erős akarat. S mivel bizonyos értelemben monoton versenyről beszélünk, ezért sokszor fejben dől el a történet, s nem feltétlenül kizárólag a fizikai állóképességtől függ a győzelem. Amúgy egyszerű a helyzet: a megméretés során robot üzemmódba kapcsolok, s csak megyek előre.
– Ha a helyzet úgy hozza, akkor rögtön vált a taktikán vagy görcsösen ragaszkodik az eredeti tervhez?
– Nem egysíkú versenyről és egyfajta mozgásfajtáról van szó, olykor előfordul, hogy hiba csúszik a kivitelezésbe. Ilyenkor muszáj improvizálni, korábban többször én is vétettem mozdulatot, s az esést sem úsztam meg.
– Zsinórban érte el a kiváló sporteredményeket, a tanulásban is helyt állt. Így volt ez kamaszkorában is?
– Egy időben rossz tanuló voltam, s tanáraim nyomatékosan arra hívták fel a figyelmet: így az életben nem jutok egyetemre. Ehhez annyit fűznék: telitalálat a mondás, miszerint az embernek idősebb korában nő be a feje lágya... Seregnyi csínytevésem volt, kamaszkoromban hosszabb ideig nem túlságosan kötött le a tanulás. Szerencsére túljutottam azon az időszakon, s ahogy a barátaim, úgy én is felnőttem, továbbtanultam, pályát választottam.
– Honnan merít erőt a sporthoz, a munkához, a tanuláshoz?
– A diplomaszerzésben egyelőre szünetet tartok, a sportban nem. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak, egyfajta makacsság, kitartás dolgozik bennem, s a későbbiekben is egyre jobb eredményt szeretnék elérni. Ezzel párhuzamosan az önkéntes tűzoltói munkát is folytatom a Kötélnél. A csapatban egymás között felosztjuk a munkát, mindannyian tudjuk, hogy vonuláskor mi a teendő. S az biztos: akárcsak 20 éve, az induláskor éppúgy a segíteni vágyás vezérelte a társaságot, mint manapság. Továbbra is önzetlenül, önként dolgozunk a közösségért, meggyőződésem, ez is része a társadalmi felelősségvállalásnak.
– Huszonnyolc éves, hogyan képzeli a jövőt?
– Szeretnék családot alapítani, ez biztos pont az ember életében. Úgy érzem: aki boldog, az fizikailag is jobban teljesít.
Fizikai, szellemi, lelki összhang kell
– Nem vagyok babonás, se a versenyen, se a vizsga előtt nincsenek rituálék, amiket végigcsinálok – felelte kérdésünkre ifj. Bodó László annak kapcsán, hogy 1990 április 13-án, egy pénteki napon született Kaposváron. Arra a felvetésre, hogy a megméretés előtt tanácsot kér társaitól vagy a szakmai javaslatokat elengedi a füle mellett és egyedül készül, azt mondta: barátaival gyakran beszélgetnek, ahol kielemeznek egy-egy helyzetet, s megvitatják a feladatsorokat. Szerinte speciális sportról van szó, ahol maximálisan arra kell törekedni, hogy fizikailag, szellemileg és lelkileg tökéletes legyen az összhang.
Ötórás műtét
Ifj. Bodó László azt mondta: a vagányságért gyerekkorában nem kellett a szomszédba menni, ám ennek olykor ára volt. Ugratásokkal és egyéb lenyűgöző manőverekkel tarkított bicajos korszakát élte, amikor egy balesetben mindkét alkarját eltörte. Egy mohácsi sebész közel ötórás műtéttel hozta rendbe.