Kisrepülőkhöz hasonló szigor sújtja a drónokat

Ma már szinte bárki hozzájuthat egy pilóta nélküli repülőhöz, vagy ismertebb nevén drónhoz. A madártávlatból videókat, fotókat készíteni képes eszköz elterjedését követően született meg a szabályozás, nem sokkal több mint egy éve. Részleteivel azonban még mindig sokan nincsenek tisztában, s mostanra az is egyértelművé vált, hogy túl szigorú.

A Közlekedési Hatóság honlapján elérhető leírás szerint, amennyiben valaki a légteret használni szeretné, harminc nappal korábban be kell jelentenie szándékát, illetéket kell fizetni. S ezenkívül még az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is bejelentést kell tennie.

Van olyan drónpilóta a megyében, aki pont amiatt nem kér sosem engedélyt, mert túl bonyolult és hosszadalmas az eljárás. Persze, aki a hivatalos utat nem járja le, az elesik a biztosítás lehetőségétől, ha bármilyen balesetet okoz vagy éri a drónját.

– Az a legnagyobb baj, hogy úgy kezelik a drónpilótákat, mintha kismotoros repülőket vezetnénk – mondta el lapunk kérdésére Borzavári Balázs, hobbi drónpilóta. – Túl szigorúak a szabályok, mert egy hónappal előre be kell adni az adott légtérre az igényt, be kell fizetni az illetéket, megszabják a magasságot, a koordinátákat, így lehet lefoglalni a légteret.

Borzavári Balázs szerint ez nem életszerű, ahogyan az sem, hogy ha esetleg mentőhelikopternek kell berepülnie az érintett területre, az eseti légtér használóját kell értesítenie. Nevezetesen a drónpilótát, aki lefoglalta egy hónappal korábban a légteret.

A kaposvári drónpilóta szerint érdekes helyzeteket képes teremteni, ha a lefoglalt idősávban más is be akar repülni a légtérbe. – Például, ha sporteseményen fotózunk, videózunk és történik egy baleset, a mentőhelikopternek engedélyt kell kérnie, hogy berepüljön – magyarázta Borzavári Balázs.

Egy másik somogyi pilóta azt mondta: próbált szabályszerűen reptetni, de annyira bonyolult és költséges, hogy nem folytatja tovább. – Már kezdek felhagyni vele, mert se időm, se lehetőségem nincsen a szigorú szabályok miatt – mondta a fiatalember lapunknak. – Az, hogy harminc nappal korábban be kell jelenteni a légtérhasználatot, eleve nevetséges. Hiszen honnan tudjam, hogy akkor milyen idő lesz? Esőben vagy szélben pedig nem fogom kockáztatni a gépemet, hogy tönkremenjen.

Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot a hosszú eljárásról. Azt a választ kaptuk, hogy a légiközlekedés biztonsága szempontjából egy nemzetközi katonai gyakorlat és egy pilóta nélküli légijárművel végrehajtott fotózás között nincs különbség, valamennyi veszélyes a légiközlekedés más résztvevőire.

A szaktárcától megtudtuk azt is, hogy tavaly országosan 1850 eseti légtérhasználati kérelem érkezett be, amelyek csaknem negyedét elutasították. Ennek oka jellemzően a késedelmes kérelembenyújtás volt.

Új törvény, egységes tananyag

– A jelenlegi szabályozás az elkülönítést szolgálja – fogalmazott Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Szövetségének elnöke. – Nincsenek speciális szabályok a drónokra, az eseti légtér igénylése nem életszerű. Eredetileg nem is drónok reptetésére találták ki, hanem légibemutatókra, tűzijátékokra.

Az eredeti tervezetben szerepeltek könnyítések kisebb súlyú drónokra. Ezt tartaná jó iránynak Tuzson Gergely is: repülni egyes helyeken – mint repterek közelében – szigorúbb szabályokkal, de másutt lazább feltételek mellett lehessen. – Az egyéb helyeken pedig elegendő lenne, hogy képzettséggel rendelkezzen a pilóta, így használhassa a légteret – mondta a Drónpilóták Országos Egyesülete elnöke. – Igaz az oktatás sem egységes még, mert nem írja elő jogszabály a képzettséget, ezért egy tanfolyam jelenleg alapismeretek elsajátítására elegendő.

A nyaraláson is reptetnek

A felelősségbiztosítás fontosságára hívják fel a figyelmet az ezzel foglalkozó biztosítótársaságok. A tapasztalat az, hogy ezek nem jelentenek nagy befektetést, azonban a drónnal okozott károkat fedezni tudja. Ráadásul a nyári időszakban az emberek egy része azon van, minél szebb felvételeket készítsen a nyaralásáról, ezért drónt is csomagol az úszógumi mellé.

Van olyan biztosító, amely a külföldön drónnal okozott kárt is megtéríti, igaz ehhez általában utasbiztosítással is rendelkezni kell. De még így is jobban megéri azt a néhány ezer forintos kiadást, amelyet a biztosítás emészt fel. Az ilyen biztosítások – azzal együtt, hogy mindent szabályosan kell intézni a reptetésnél – akár ötmillió forintig térítik a pilóta nélküli repülőgép által okozott kárt.