adathalászat

2018.10.02. 14:02

Az internetnek jobban hiszünk, mint a barátainknak

Mióta az internet és a közösségi hálózatok egyre kiemelkedőbb helyet foglalnak el az életünkben, azóta aggódunk a legkülönfélébb számítógépes vírusok, és adathalász eszközök miatt.

Barkóczy László

Ugyanakkor egyre többen gondolják úgy, hogy az interneten csak igaz információkat osztanak meg, mert miért tennének másképp? Ám ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább rá kell ébredjünk, bizony léteznek olyan emberek, akik nem feltétlenül a hazugság öröméért, hanem sokkal inkább azért posztolnak nem feltétlenül igaz információkat, hogy befolyásoljon minket valamilyen irányba.

Az Internet kialakulásával úgy tűnt, az emberek a rengeteg információ láttán kételkedni kezdenek. Válogatnak, ellenőriznek, szűrnek attól függően, hogy mi a valós, az igaz, és mi nem. Csak a közösségi oldalak megjelenésével, és számos botrány kirobbanása után derült ki, hogy továbbra sem az előbbi szempontok szerint válogat az olvasó.

Természetesen Somogyban is elérhetőek azok a weboldalak, melyek valótlan információt közölnek, és megyénkben is a megszokott gyorsasággal terjednek a kamu hírek (vagy az internet szaknyelvén: hoaxok). Úgy tűnik, a földrajzi korlátok ez esetben eltűnnek.

– Ez egy újkeletű játszma, ahogy sokan, akik nagy tömegeket akarnak befolyásolni az internet segítségével, nem a megszokott módszereket használják – véli Pintér Attila marketing szakértő, a Kaposvári Egyetem oktatója. – Minden esetben cél a figyelem felkeltése az online téreben. Hogy ezt a befolyásolás miatt, esetleg a kattintások, reklámok miatt teszik, az a felhasználónak szinte mindegy is, de mindenképpen ártalmas.

Érdekes kutatás jelent meg arról, hogy az amerikai elnökválasztás után alig fél évvel, az amerikai polgárok közel huszonöt százaléka vakon hitt olyan állításokban, melyeket az interneten olvasott, és melyekről több alkalommal is kiderült, hogy alaptalanok. Az alaphír legtöbbször nagy szenzációval járja be a világhálót, de a cáfolata a legtöbb emberhez el sem jut. A nyáron hetvenmillió álhírterjesztő profilt törölt egy közösségi oldal. Ebből is látszik, milyen nagy mértékben vagyunk kitéve a hamis információknak.

Pár éve majdnem az egész ország választott magának indián nevet az egyik közösségi oldalon, nem is sejtve, hogy ezzel egy ékszerüzlet remekbeszabott marketing kampányához adja önként személyes adatait. De a hírek fogyasztásával sem bánunk óvatosan. A kutatások alapján, ha egy hír megerősíti azt, amit addig is gondoltuk a világról, és nem ellentétes világnézetünkkel, csak igaz lehet. Sokat segít az álhírek terjedésében az is, ha sikerül úgy tálalni, hogy táplája pozitív vagy negatív megítélésünket valamely kérdésben.

– Nem alakult ki az emberekben még az internetes hírfogyasztás kultúrája – mondta el kérdésünkre Abai Tibor távközlési szakember. – A valóságtól különböző (szaknyelven virtuális) világokat is igaznak fogadjuk el, és nem is nagyon kételkedünk azok igazságtartalmában. Ráadásul már egyes videómegosztókon is találkozhatunk olyan emberekkel, akiknek közel harmincmillió követőjük van. Ők már a hírek terjesztésében elképesztő hatalommal bírnak, és bizony nem minden esetben ismerik fel ennek súlyát. Az oktatásnak és a tájékoztatásnak kiemelt szerepe van abban, hogy az álhírek szűrése mellett, az emberek se fogadjanak el mindent kérdés nélkül.

– Az álhírek befogadásának mértékében azért rétegződés is megfigyelhető – emeli ki Molnár Gábor szociológus. – A hiszékenységet a műveltség, és a korábbi tapasztalatok erősen befolyásolhatják. De az álhírek készítői is felkészültek: több helyről bombáznak minket a téves információval, hogy esélyünk se legyen kideríteni a hír forrását, valódiságát. Mégis ezzel azt az érzést keltik bennünk, hogy ha ilyen sok helyen ugyanazt mondják, akkor csak igaz lehet. Ebben pedig a közösségi oldalak, a felelőtlenebb ismerőseink nagy segítségükre vannak.

Nem mindegy tehát, hogy mennyi időt töltünk azzal, hogy megválogassuk, miket olvasunk el az interneten, vagy kiket követünk. Esetleg szánunk-e időt, arra, hogy megkeressük egy adott információ forrását. Ezekkel amellett, hogy időt spórolunk, felelősebb döntéseket is hozhatunk. Nem feledve: minden nagy hazugság tartalmaz egy kicsi igazságot.

Magyarországon átfogó kutatás az emberek hírek alapján kialakult világképéről még nincsen, de beszédes lehet a hasonló témában készült amerikai kutatás is. A Chapman University kutatása szerint az amerikai állampolgárok közel ötvenöt százaléka hisz vakon abban, hogy 2001. szeptember 11-én az ikertornyok lerombolása nem terrorcselekmény volt, hanem egy rejtélyes világhatalom összeesküvése. Mint ahogy negyvenkét százalékuk azt sem hiszi el, hogy a globális felmelegedés valós veszély volna, és csupán kitaláció az egész. Ezek alapján már szinte üdítő adat lehet, hogy a Holdra szállás tényét mindössze az amerikaiak negyede kérdőjelezte meg. Az álhírek fogyasztása Pintér Attila szerint amúgy is ördögi kör: minél többet olvasunk, osztunk meg belőle, annál többet kapunk.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában