Siófoki panoráma-adó: vissza a feladónak

Visszadobta a Lengyel Róbert nevével fémjelzett siófoki panoráma-adóra vonatkozó előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottsága. Egyhangúlag azért döntöttek így, mert társadalmi egyeztetés, előzetes hatástanulmány és még számos hiányosság miatt nem tudták megtárgyalni Siófok adórendeletének módosítását. Erről sajtótájékoztatón számolt be pénteken Csorba Ottó, a bizottság elnöke. Lengyel Róbert siófoki polgármester úgynevezett panoráma-adó javaslata extra adóteherrel sújtaná a közvetlen Balaton-parti területeken álló ingatlanok tulajdonosait. A bizottsági ülésen nem vett részt Lengyel Róbert, de a döntés után természetesen megkérdeztük a polgármestert is, aki azt mondta: a jövő heti testületi ülés után nyilatkozik majd az üggyel kapcsolatban.

A tényekhez tartozik, hogy Siófokon most is két sávra osztják a várost adózás szempontjából. A vasúttól északra (azaz a tóparthoz közelebb eső) és az attól délre fekvő területeken eltér az ingatlan tulajdonosokat terhelő építményadó mértéke. A siófoki városvezető javaslata szerint a közvetlen parti sávban lévő, vagyis a balatoni panorámával rendelkező ingatlanokra annyival magasabb terhet vetne ki a város, hogy abból az önkormányzatnak éves szinten mintegy 79 millió forinttal több adóbevétele keletkezne.

A javaslatot tartalmazó adórendelet-módosítás pénteken került a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság (PTB) elé. A tagok azonban egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy az önkormányzati hivatal gondolja- és dolgozza át a tervezetet.

– A bizottság nem minősítette az előterjesztést, mert ahhoz, hogy tárgyalni lehessen azt, lényegesen alaposabb előkészítettség szükséges – szögezte le Csorba Ottó, a PTB elnöke. Hozzátette: sem hatástanulmány, és gazdasági számítások sem készültek az adóemelés kapcsán. A bizottság tagjai emellett hiányolták azt is, hogy a panorámaadó kivetéséről a javaslattevő városvezető és hivatala nem egyeztetett a parti sáv ingatlantulajdonosaival, a siófoki nyaralóközösséget képviselő civil szervezettel és azokkal a szállodákkal, vendéglátó-helyekkel sem, amelyek ugyancsak érintettek.

A Balatonnál sehol nincs példa arra, hogy magasabb adóval terhelnék a tóparti ingatlanokat. Csorba Ottó bizottsági elnök azt is mondta: amikor a város a mostani adórendeletében foglalt szabályokat a kétezres évek elején megalkotta, azt hónapokig tartó társadalmi egyeztetés előzte meg. A rendelet módosítási terve ezzel szemben most úgy került a bizottság elé, hogy még a képviselő-testület tagjait, és a többi érintett szakbizottságot sem kérdezték meg. – Olyan jelentős várospolitikai hatása van a témának, hogy előzetesen alapos egyeztetést kellett volna többször is összehívni, amin részt vehettek volna a képviselők még az előkészítési időszakban, de ez sem történt meg – mondta Csorba Ottó.

A képviselő arra is kitért, hogy már lakossági észrevételek is érkeztek, melyek komoly jogi kitettséget jelenthetnek, hiszen alkotmányossági kérdéseket is felvetnek. Többek között emiatt is elengedhetetlen, hogy a panoráma-adó kérdésében előzetesen kikérjék a Somogy Megyei Kormányhivatal szakmai véleményét is.