Mennyiségre jó az alma, de nem bírja sokáig

Több probléma is sújtotta tavaly a termelőket, kezdve a rekord alacsony felvásárlási árral, nem beszélve a roppant kedvezőtlen időjárásról. Mégis mennyiségre nem lett rossz az almatermés. – Jó a termés, de rossz a minősége – mondta el kérdésünkre Szabó Zoltán, a Siófruit Family Kft. vezetője. – Minden almát eladtunk és csak nagyon keveset tároltunk be, de valóban nem jó a minősége.

Ezzel már nem sok mindent lehet kezdeni, tette hozzá a családi gazdaság vezetője. Piacra elvinni nem lehet, mert a vevők nem veszik meg a minőségileg kifogásolható gyümölcsöt.

Mást tapasztalt azonban a nagybajomi Fábri Béla. – Jó lett a termés minőségre és mennyiségre is – mondta a termelő. – Nekem nincs gondom a betárolt almával. Az nagyobb baj, hogy a 2017-es felvásárlási ár egyharmadát adták az almáért. Tehát egy évvel korábban 56 forint volt a felvásárlási ár, tavaly pedig átlagosan csak 19. A nagybajomi almatermelő kérdésünkre elmondta: az időjárás nagyban befolyásolja a gyümölcs eltarthatóságát, de szerinte ez csak később derül ki.

Van, ahol azonban már most is látható, hogy nem olyan jó a minőség, mint korábban. Tömösváry Máté, a Balaton Kertész Szövetkezet kereskedelmi vezetője lapunknak azt mondta: Somogyban nem jellemző az alma betárolása, mert friss piaci értékesítés a jellemző. – Van azonban telephelyünk Veszprémben, Zala és Baranya megyében, ahol valóban az időjárás miatt nem úgy alakult az alma minősége, mint vártuk – mondta Tömösváry Máté. – A megszokott 5-10 százalékos kiesés helyett idén 30 százalék a reális.

A károsodás általában kifelé indul, a magháztól, ezért ha értékesítik a betárolt almát előtte jól át kell vizsgálni. Tömösváry Máté hozzátette: előfordul, hogy ilyenkor is vásárol a szövetkezet léalmát, amelyet külföldi partnereknek értékesít. De ez csak kis mennyiség, mert a többség már bevásárolt a gyümölcsből, elkészítette leveit, sűrítményeit.

Sok az alma, de kevés a jó minőségű

Nem csak az időjárástól függ az alma minősége, a termelési technológia is meghatározó. – Korszerűbb ültetvények kellenének, de ezekre nincs támogatás – mondta Szabó Zoltán, siófoki termelő. – Ha valaki újat akar telepíteni, az nagyon bonyolult és drága is. Egy hektárnyi új ültetvény telepítése több, mint 10 millió forintba kerül.

A kártevők elleni védekezés nem tökéletes, idén például a poloskák szurkálták meg az almát. Ezek csak később jelentkező sérüléseket okoztak.

Európában nagy a túlkínálat almából, hiszen a megszokott 12 millió tonna helyett 14 millió termett tavaly. Emiatt voltak szüret idején alacsonyak az átvételi árak, a léüzemek csak nettó 13 forintos árral kezdték a szezont, míg a termelők 25 forintot követeltek.

Európához hasonlóan hazánkban is több alma termett, mintegy 850 ezer tonna. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet adatai szerint ebből a csupán 200-230 ezer tonnányi az étkezési minőségű.